Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1924-1925.
1925. október 10.
16 Egyetemes egyház. A magyar református egyetemes egyház életéből minket most egy mozzanat érdekel és ez a kecskeméti jogakadémia sorsa. Dunamellék mindent elkövetett, hogy kezén el ne vesszen az ősök drága alkotása, a kecskeméti jogakadémia. Féltő szeretettel és fájó büszkeséggel adtuk át az egyetemes magyar egyháznak abban a hitben, hogy uj, dicsőségesebb korszak tárul fel előtte. Azonban a kecskeméti jogakadémiának — ha tovább akar fejlődni — több száz millió fedezetlen hiánnyal kell megküzdeni. Felfogásunk az, hogy ha az akadémia az egyetemes református egyházé, az egyetemes református egyháznak kell fenntartásáról gondoskodnia. A dunamelléki egyházkerület ezzel nem akar jelenlegi terheitől szabadulni, sőt kész ujabb terheket is vállalni, bár anyagi erőinek fogyta komolyan figyelmezteti e lépéssel járó teljes felelősségére, de csak akkor, ha e tekintetben nemcsak a tiszántúli egyházkerület dicséretes segedelmét élvezi, hanem maga mellett érzi a másik két kerületnek, a tiszántúlinak és dunántúlinak támogatását is. Mi tudjuk az anyagi és érzelmi nehézségeket, amelyekkel e két kerület küzdeni kénytelen. De mindennél világosabban áll előttünk az a kétségbe vonhatatlan tény, hogy a kecskeméti jogakadémia az egész magyar reformátusságé s annak megmaradása és felvirágczása az egész magyar reformátusság becsületügye. Hiszem, hogy ha a zsinatban a magyar református egyház élő lelkiismerete megszólal, ez a kérdés véglegesen és helyesen megoldatik. Püspöki vizsgálatok. Nagykőrös, kecskeméti egyházmegye. Áttérve egyházkerületem belső dolgaira, most is, mint eddig, két forrásból merítem jelentésem anyagát. Egyik a személyes tapasztalás, amelyet püspöki vizsgálataim folyamán tettem, a másik pedig arra hivatott munkatársaimnak, az esperes uraknak a jelentései. Valahányszor a püspöki vizsgálatok nagyon fárasztó igáját újra meg újra felveszem vállaimra, gondosan megvizsgálom, vájjon megéri-e az eredmény a fáradságot? Mindig határozott igennel kell e kérdésre felelnem. Nem említve azt, hogy reám nézve milyen tanulságos személyesen megismerni minden gyülekezetet, tisztán csak a gyülekezeti élet szempontjából, tapasztalati tényékként megállapíthatók e munka szemmel
