Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1924-1925.
1924. november 15.
181 nést mutál fel az előző évihez képest. Összes híveit személyesen ismeri. Istentiszteleteket tartott, vallásoktatást végzett. Vallásos irodalmat kér. Belmissziói bizottság támogatását kéri a beteglátogatásokhoz. Az egyházkerületi közgyűlés elismeréssel veszi tudomásul Móré Károly lelkész jelentését és samaritánus szolgálatát az élet szerencsétlenei között. Felhívja a belmissziói bizottság figyelmét arra, hogy tevékenységét terjessze ki a letartóztatási intézményekre s tegyen jelentést a bűnösök lelki gondozása megszervezése iránt. 163. f Olvastatott a belmissziói bizottságnak az evangélizáló és szervező munkára vonatkozó következő jelentése. Főtiszteletű és méltóságos egyházkerületi közgyűlés! 1. Kerületünk az elmúlt évben tovább haladt azon a belmissziói munkásságunk terén oly nagyjelentőségű úton, melyre két évvel ezelőtt rálépett azáltal, hogy a belmissziói egyházunk lelki megűjulása érdekében egyetemes feladattá tette és ezen feladat megoldása felé, a kezdő lépések megtételére három miszsziói lelkészt munkába állított. A megkezdett munka tovább folyt, de a dolog természetéből folyólag nem csekély akadályokkal. Az elvetett mag megérlelését Istenre bízva, hisszük, hogy a termés kellő időben láthatólag is jelentkezni fog. Bár a belmiszszió nagy ügye sokkal jobban áthatotta már egyházunk közvéleményét, semmint hogy azt egyes, bármilyen értékes munkásoknak a sorból való kiállása lényegesen befolyásolhatná, mégis oly változásokról kell jelentést tenni, melyek egyházkerületünk missziói ügyét közelről érintik. 2. Nagy amerikai barátunkat és jóltevőnket, dr. James J. Gcodot, az északamerikai Reformed Church kiváló fiát, a daytoni theologiai szeminárium kiváló tudósát Isten magához szólította. Az utóbbi időben, öreg kora ellenére, kétszer hajózta át az óceánt, hogy saját szemével lásson meg minket és segítsen rajtunk. Eközben megismert és megszeretett és egyházunk jövőjére nézve szép reményt táplált. Hazamenve, nagy agitációt kezdett érdekünkben, minek következtében egyes egyházához tartozó gyülekezetek magyar napokat tartottak. Ennek eredménye a hozzánk eljuttatott mintegy 6000 dollárnyi összeg, mely lehetővé tette a belmissziói lelkészek beállítását. Kezdeményezte