Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1923.

1923. november 17.

30 Varga Nagy Istvánt, felsöbaranyai tanácsbírósága 25 éves évfordulója és Vargha Gyulát 70-ik születésnapja alkalmából, d) örömének és hálájának ad kifejezést a közgyűlés afelett, hogy püspök úr nagy erkölcsi eredménnyel vett részt Újvidéken, Zürichben és Utrechtben az ottani gyűléseken és személyes megjelenésével kevésbbé ismert vagy éppen félreismert egyházunk becsületét szolgálta, e) a jelentésben kifejtett széles látkörü megállapításokat, gyakorlati célkitűzéseket s ezek megvalósítására szolgáló eszméket lelkesen teszi- magáévá s örömmel kötelezi magát arra, hogy buzgó püspökét szívvel-lélekkel támogatja egyházunk építésében és védelmében. Nagy örömmel fogadja a hollandi református testvéregyház kiküldöttjeinek Cramer és Böhl professzor uraknak látogatásáról szóló jelentést és az ők általuk vett üdvözletet szívesen fogadva, testvéri érzéseiről biztosítja azt a hollandi református egyházat, melynek tagjai jelenben oly sokat tettek a magyar református egyházakért, s amellyel a múltban egyházunk a legbensőbb kapcsolatban állt. Végül kifejezi ez egyházzal való lelki kapcsolatnak minél bensőségesebbé tételére vonatkozó óhaját. Hálás szívvel emlékezik meg azokról a kiváló szolgálatokról, amelyeket illusztris külföldi barátaink végeznek állandóan egyházunk érdekében. Ezek közül jegyzökönyvében hálás köszönetet mond James J. Good urnák. Ugyancsak hálás köszönetét fejezi ki Kuyper Katharina és Henriette úrnőnek a magyar református gyermekek itthoni felsegélyezése körül kifejtett rendkívül áldásos szolgálataikért. 6. Főgondnok úr üdvözli Soltész Elemér tábori püspököt, aki az első protestáns tábori püspök. Isten áldását kéri fontos hivatásának betöltésére s kéri az új püspököt, hogy legyen egyházkerületünknek is munkatársa egyházunk boldogulásának előmozdításában. Soltész Elemér tábori püspök megköszöni főgondnok úr üdvözlő szavait. Azért vállalta — úgymond — a felelősségteljest állást, azért szakította el azokat a kötelékeket, melyek gyülekezetéhez fűzték, mert úgy érezte, hogy ebben az exponált állásban hasznos szolgálatokat tehet egyhá-