Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1923.

1923. november 17.

.112 osztását illetőleg az észrevételekben foglaltak után már nem sok mondanivalónk van. A tantárgyak egymásutánja megegyezik az egyetemes konvent tantervével. A hit- és erkölcstan a IV. o.-ba kerül, hol azonban a pedagógiai és filozofiai előző tanulmányok (lélektan, logika) alapján az előadandó igazságok a növendékek részéről megértésre és értékelésre találnak, s így hit- és erkölcstan tanítasunk magas színvonalon mozoghat A módszertannak a IV o.-ban történő elhelyezése míg egyfelől lehetségessé teszi a megfelelő gyakorlati kiképzést, másfelől ennek tanítása összhangba jut az általános didaktika és methodika tanításával, mely szintén a IV. évfolyam II. felében történik. Az V. osztály anyagának felvételét már indokoltuk. A II. osztály anyagánál — az egyetemes egyháztörténetnél — megjegyzendő, hogy itt a történeti eseményeknek lehetőleg nagy történeti személyiségek körüli csoportosítása kívánatos, hogy az egyháztörténelemben is a nagy történeti eszmék élő, szuggesztív személyiségeken keresztül hassanak. A modern és jövendő egyházi élet megértése, illetve megalapozása céljából feltétlenül szükség van a belmisszió történetének az említett módon való bővebb tanítására. A III. osztály tananyagában a történelmi személyiségek, nagy vallási jellemek megismertetés még fokozottabban kívánatos a tanító-, illetve tanítónőképző növendékei szerint egyik helyen inkább a példaképpen világító nagy református férfi, a másik helyen inkább a női jellemek állítandók a hősöket és ideálokat kereső ifjú lelkek elé. A III. osztály anyagába illesztendő Egyházi Szertartástan, még inkább az egyházalkotmány körvonalai különös tekintettel a tanítókra, logikusan illeszkednek az évi tananyag keretébe, mint egy szerves történeti fejlődés eredményei s attól tulajdonképpen pedagógiai vétség nélkül el sem választhatók. Az V. osztály anyaga lenne egy vázlatos homiletika és a belmisszió elmélete. A homiletika tárgya: A gyülekezeti igehirdetés alapelve, a gyülekezet, az igehirdető, továbbá az igehirdetés anyaga; textusa, fajai, végül az egyházi beszéd szerkezete, kidolgozása, előadása. A belmisszió elmélete, illetve az egyházépités tana feloszlik két részre: A) a templomon kívüli egyházépítö munka (vasarnapi iskola, ifjúsági egyesületek, konfirmáltak, leányok, asszonyok köre) bibliai körök, vallásos összejövetelek, egyházi sajtó,