Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1916. május 3.

74 1916 május 3-án. -r 48. nak. Érvényes határozatok hozatalára a tagok 'A-ed részének jelenléte szükséges. Szavazatok egyenlősége esetében az elnök dönt. Kívánatra a kisebbség javaslata is az egyházmegyei közgyűléshez terjesztendő. 10. A t. ü. b. határozatai az egyházi felsőbb hatóságok jóváhagyása után lépnek életbe. A közgyűlés a szabályzatot megerősíti. 51. Olvastatott a népiskolai bizottság következő előterjesztése: «A reformáczió 400 éves évfordulója alkalmából állítjuk az emlékoszlopokat. Különös figyelmünkre kell méltatnunk ez alkalommal a nőnevelés kérdését. A hazafias nevelés mellett kötelességünk vallásos és pedig református nevelést adni gyermekeinknek. Az egyes tárgykörökből nyert ismeretekkel egyenjogú, sőt talán még fontosabb a szellem, melyben gyermekeink neveltetnek. A magyar református szellemnek azonban nemcsak a növendékeknél, hanem a nevelőknél is meg kell lenni. Ezt pedig leginkább úgy látjuk biztosítva, ha a nevelők a mi református jellegű iskoláinkból kerülnek ki. Az államnak csak egyetlen polgári iskolai tanítónőképző-intézete van, melyben az összes tanulni vágyó leányaink nem foglalhatnak helyet. A többi öt polgári tanítónőképző hitfelekezeti jellegű, de ezeknek egyike sem református. Ezek látják el úgyszólván az egész ország polgári iskoláit és képzőintézeteit tanítónőkkel. Kívánatosnak, egyházunk és hazánk érdekében állónak látjuk, hogy leányaink ne szoríttassanak le a polgári iskolai tanítónői állásról és hogy állami segítséggel a kerület református jellegű polgári és elemi iskolai tanítónőképző-intézetet állítson fel. A módozatok megállapításával és a kormánynyal való tárgyalással az egyházkerületi elnökség bizassék meg; az ügy napirenden való tartása pedig a népiskolai bizottság kötelességévé tétessék.* A közgyűlés a bizottság javaslatát elfogadja és határozati erőre emeli.