Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.
1918. május 30.
23 házi hatóságoknak csak akkor jelentse be, ha a megtorlás büntetendő cselekmény fenforgása ellenére is elmaradna. 36. A református egyetemes konventnek Budapesten. 1918. évi április 24—26. napjain tartott ülésében hozott 164. sz. határozata alapján: az egyházkerületi közgyűlés teljes mértékben méltányolja azt az óhajtást, hogy a Református Katonák Lapja havonként kétszer jelenhessék meg. azonban az egyházkerület ezidő szerint nincsen abban a helyzetben, hogy a Katonák Lapja gyakrabban való megjelenését a maga részéről anyagilag támogathassa. Erről a határozatról az egyházkerület az egyetemes konventet fölterjesztés útján értesíti. 37. A jogügyi bizottság véleményes javaslata alapján: az egyházkerületi közgyűlés felkéri az esepereseket arra, hogy a lelkészi szolgálatokért járó stola-díjaknak az esperesek által a megváltozott gazdasági viszonyok következtében szükségesnek talált rendezése tárgyában az őszi közgyűlésre véleményes javaslatot dolgozzanak ki és ezt oly időben juttassak püspök úrhoz, hogy a véleményes javaslat az egyházkerület jogügyi bizottsága által letárgyalható és attól a javaslat tárgyában vélemény kivehető legyen. 38. A solti református egyházmegye esperese 341/1918. sz. a. püspök úrhoz intézett fölterjesztésében azt adja elő. hogy a dabi református egyház régi temetőjének parcellánként való eladását az egyházkerület az 1917. évi szeptemberi közgyűlés 105. sz. határozatával már jóváhagyta. így fölterjeszti jóváhagyásra a még el nem adott két parcellára vonatkozó adásvételi szerződést, amelyre vonatkozólag azonban az egyházközségi közgyűlés határozata nem kéretett ki azon okból, mert az egyházközségi közgyűlés már 1917. március 18-án felhatalmazta a presbitériumot az egész temető eladására, valamint nem kéretett ki hasonló okból az egyházmegye határozata sem. Az iratok szerint az egyházközségi közgyűlés 1917. március 18-án felhatalmazta a presbitériumot, hogy a régi temetőtelket négyzetölenként 4 korona 50 filléres áron eladhassa, az egyházmegyei közgyűlés pedig szintén felhatalmazta az esperest a törvény előírásának megfelelő további adás-vételi szerződéseknek a jóváhagyási záradékkal való ellátására. Egyedül a dunamelléki ref. egyházkerület nem nyilatkozott a későbbi eladások tekintetében, sőt az 1917. év szeptemberi közgyűlés 105. sz. határozata a jóváhagyásra fölterjeszte'tt adásvételi szerződések tekintetében fenntartással élt. aminek azonban az egyházközség időközileg nem tett eleget. hanem az akkor jóváhagyás alatt álló szerződések alapján az adás-vételeket telekkönyvileg is foganatosította. Jóllehet tehát ezen ügyben a törvényes alakiságok nem tartat-