Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.
1917. szeptember 22.
170 annál kevésbbé fogadható el, mert ez jelölési jog lenne az igaz gatótanács részére, amit pedig részére sem törvény, sem rendtartás nem biztosít. Ez abból is kitűnik, hogy egyes jelölésnél (mint a jelen konkrét esetben is) az igazgatóválasztás jogát tettleg a fenntartó testület helyett az igazgatótanács gyakorolná. Mindezek alapján a Szappanos Sándor-féle felebbezést el kellett uatsítani s dr. Garzó Bélának a kecskeméti ref. főgimnázium igazgatójává történt megválasztását meg kellett erősíteni. 11. A dunamelléki református egyházkerületi bíróság, mint közigazgatási bíróság, a tószegi ref. egyháznak Bálint Károly volt tószegi, jelenleg neszmélyi lelkész ellen 140 K és jár. iránt indított keresetének ügyét, melyben a kecskeméti egyházmegyei bíróság 1917. augusztus 16-án hozott ítéletével panaszlottat 140 K tőkének, e tőke 1912. június 1-től számított 5% kamatainak s 80 K 46 f vizsgálati költségnek megfizetésére kötelezte, panaszlott felebbezése folytán vizsgálat alá vévén, 1917. szeptember 24-én tartott ülésében a következőleg ítélt: Az egyházkerületi bíróság az elt őbíróság ítéletét helyi s indokainál fogva s azért is helybenhagyja, mert felebbezőnek a felebbezésben foglalt azon állítása, hogy a 140 koronát nem 1912. május 13-án, hanem 1913-ban vette volna át özv. Mári Ferencnétől, meg van cá olva panaszlott saját nyilatkozatával, (irat j. 4. sz.) továbbá a köt vény és váltókölcsönök nyilvántartási naplójával, hol a 14. lapon panaszlott sajátkezű bejegyzésével van bejegyezve a tőke visszafizetésének napjául 1912. május 13-ik napja. Hogy pedig nem tollhiba forog fenn, kitűnik abból, hogy kamatok is csak eddig a napig szedettek és könyveitettek el. De ezenkívül maga panaszlott is azt vitatja, hogy a 140 koronát megtartotta azon negyedévi fizetéséntk részlett képpén, mely a gondnoki s.-naplóban a 64. lapon előbb 250 koronával, majd 347 K 86 fillérrel könyveltetett el. E tételek azonban a gondnoki s.-napló 1912. évi tételei között fordulnak elő s így felebbező lelkész a 140 koronát a fizetési tételek terhére csak ligv tarthatta magánál, ha azt már 1912-ben kézhez kapta. Mindezzel szemben panaszlottnak az a felt bbezésbeli állítása, hogy a kérdéses 140 korona a gondnoki s.-naplóban eredetileg a 78. lapra volt elkönyvelve, a s.-napló e lapja azonban utólag kicseréltetett, nem volt figyelembe vehető, mert a 78 lap ugyan utólagos kicserélés útján juthatott a gondnoki s.-naplóba, azonban a lapon eredetileg is csak 1913. évi tételek lehettek elkönyvelve. Maguk a többi könyvek és számadások pedig oly