Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1917. szeptember 22.

Í4!> Kelecsényi Zádor, a diaspora-misszió ügyének annyi éven át volt lelkes előadója, alussza az igazak álmát. Akkor hí\ta vissza tőlünk az Úr, midőn különösen Szlavóniában az ő energikus egyéniségére s nagy tekintélyére fokozott mértékben lenne szükségünk. Kemény paizs, éles kard, áldott eszköz volt Isten kezében. Áldott legyen emlékezete s ezerszer legyen áldott neve Annak, ki adta s visszavette, de aki gondot visel a gyengékre ezután is s erejét az erőtlenségben is megmutatja. I. A diaspora-misszió ügye az elmúlt évben jelentős előhaladást tett. Az egyházkerületünk által elfogadott irányelvek általában mindenütt kedvező fogadtatásra találtak. Maga az egyetems konvent is foglalkozott már vele, sőt annak alapján egy szabályrendelet-tervezetet is készíttetett s így mi fel voltunk mentve az alól, hogy egyházkerületünk mult évi 161/1. értelmében magunk készítsük el e munkálatot, mert ugyanez már a konventtől érkezett le hozzánk véleményezés végett. Az egyetemes konvent 1915. évről szóló missziói jelentésében szóvá teszi azon ferde helyzetet, hogy a mai rendszer mellett a konvent messze marad az eseményektől, amennyiben ime az 1915-ről szóló jelentést csak 1917-ben terjesztheti elő. Ugyanezen eset áll fenn kisebb mértékben az egyházmegyéknél és kerületeknél is. Segíteni rajta nem nehéz dolog. Jelenleg a polgári év szerint készülnek a missziói jelentések. Ugy mint már több testület, sőt maga az állam is megtette a költségvetési évnél, itt is bevezethető volna a július 1-től június 30-ig tartó missziói munka-év. Ez közelebb is hozná az eseményeket az egyházi hatóságok intézkedéseihez, össze is esnék a missziói tevékenység egyik fő ágával, az iskolai vallástanítással s még mindig volna idő arra, hogy a rendszerint augusztus hóban tartani szokott egyházmegyei gyűlésekre az ügyek előkészít bet ők legyenek. II. Az egyetemes konvent az egyházkerületünk által elfogadott új irányelvek szerint elkészíttette a diaspora-missziói jelentések egységes új mintáját, melyet ezévi jelentésünknek keretéül használtunk. A keret még most hézagos, de hisszük, hogy ép e hézagok fognak serkentőül szolgálni arra, hogy az új tömlőbe jövőre már új bort töltsünk. III. Ezek után áttérünk az egyes egyházmegyék diasporamissziói munkájának általános ismertetésére. Az alsóbaranya-1)ács-szlavóniai egyházmegye kezdi meg azt az általános panaszt , hogy a háború okozta közlekedési nehézségek kedvezőtlenül befolyásolták az eddigi utazó-tevékenvséget, ami szinte rákényszerít bennünket arra, hogy a szórványok gondozásának gerincévé az iratterjesztést tegyük. Ez egyházmegye már megbízást is adott a munkának ez új mederben való szervezésére, a szükséges nyomtatványok és építő-iratok előállítására és beszerzésére, egyben kötelességévé tette mindazon lelkészeknek, kiknek az E. T. I. t.-c. 105. §. alapján szórványaik vannak, hogy azokat gondozzák s arról jelentést tegyenek. A felsőbaranyai egyházmegye a statisztikai adatok beterjesztése