Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1917. május 9.

6<) egyházkerületi bíróság az ítéletet az V. t.-c. 116. §. 1. pontja alapján föloldandónak találta. 2. De fönnforogni látja a bíróság a 116. §. 5. pontjában foglalt föloldási esetet is, mivel föllebbező panasza szerint az V. t.-c. 75. §-a ellenére a vizsgálat határnapjáról és helyéről nem értesíttetett s így nem volt módja a vizsgálaton megjelenni s ott az egyház birtokában levő okmányokra és könyvekre, mint bizonyítékokra hivatkozni. Az ügyiratok között csakugyan nincsen oly irat, mely panaszlottnak a vizsgálat helyéről és idejéről történt értesítését igazolná s így alaposnak kell elismerni fellebbezőnek arra alapított panaszát, hogy a bizonyítástól el volt zárva. 3. Végül úgy találja az egyházkerületi bíróság, hogy az elsőbíróság megalakítása sem volt szabályszerű s így a 116. §. 8. pontjában körülírt föloldási eset is fönnforog. Az ügy előadását ugyanis Kiss Zsigmond egyházmegyei főjegyző és tanácsbíró látta el, aki ugyanezen ügyben a vizsgálatot is vezette. Igaz, hogy Kiss Zsigmond a bíróságban nem mint szavazóbíró, hanem mint az előadói tiszttel megbízott jegyző vett részt, ámde a bíróság úgy találja, hogy az egyh. V. t.-c. 49. §-ának a bírói érdekeltségre vonatkozó rendelkezései nemcsak a szavazó bírákra, hanem a bíróság valamennyi tagjára, elnökségére, bíráira, előadójára, sőt jegyzőjére is alkalmazandók. (Az egyh. V. t.-c. 80. §-a «a tanács . . . jegyzői tagjáról) beszél.) Ennek a fölfogásnak helyessege már abból is kitűnik, hogy egy, a vizsgálatban aktive részt nem vett előadó figyelmét nem kerülte volna el a vizsgálat során elkövetett szabálytalanság s ez már az elsőbíróság által orvosolható lett volna. A vizsgálóbiztosnak előadóként való alkalmazását annál kevésbbé tartja az egyházkerületi bíróság megengedhetőnek, mert köztudomás szerint az előadó az ügy mikénti elintézésére szavazati jog nélkül is sokkalta erősebb befolyást gyakorol, mint a bíróságnak csupán szavazó tagjai s a törvényhozásnak nem lehet logikusan azt a szándékot tulajdonítani, hogy a bírósági ügyek mikénti elintézésére nagyobb befolyást gyakorló előadót a pártatlanság és függetlenség kisebb attribútumaival kívánta volna fölruházni, mint a bíróságnak egyszerű szavazó tagjait. 5. A dunamelléki ref. egyházkerület bírósága, mint közigazgatási bíróság, a Bernáth Lajos kiskunhalasi ref. főgimnáziumi tanár személyi pótléka tárgyában megindult közigazgatási bírói eljárás során a kecskeméti ref. egyházmegyei közigazgatási bíróság által 62/1917. sz. a. hozott ítéletet az érdekelt kiskunhalasi ref. főgimnázium fönntartó testületének ellene beadott föllebbezése folytán vizsgálat alá vévén, meghozta a következő végzést: Az egyházkerületi bíróság az egyházmegyei közigazgatási bíróságnak 62/1917. számú ítéletét az E. T. V. t*.-c.-ének 116. §-a 1., 2. és 5. pontjai alapján föloldja és az eljárt egyházmegyei bíró-