Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1917. május 9.

43 elnökségének tisztelettel tudomására hozom, egyben annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a betekintési jogosultság kiterjedtebb igénybevétele s az anyakönyvezés zavartalan menete, az állami anyakönyvvezetők és a lelkészek egymást megértő, tapintatos eljárása mellett, békés összhangban fogják a közérdeket szolgálhatni. Budapest, 1917. évi március hó 2-án. Sándor s. k.» «113,932/1916. sz. B. M. körrendelet IV. c) Az állami anyakönyveknek a lelkészek részéről való betekint betése tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének. (Ez a körrendelet Fiumére is kiterjed.) A magyarországi ref. egyház egyetemes konventje múlt, év május hó 23—26. napjain tartott ülésében 99. sz. a. hozott határozatában ismételten azt az óhajtást fejezte ki, hogy az egyházak magasztos céljainak minél hathatósabb munkálása érdekében az egyházi belső igazgatásnak kellő támogatást nyújtsak abban a részben, hogy a lelkészek az állami anyakönyvek betekinthetése által híveik személyi viszonyai felől tájékozást nyerhessenek. Ugyanez a kívánság újabban más oldalról is fölmerült. Az 1904 : XXXVI. t.-c. 22. §-a s az ^Anyakönyvi Utasításinak idevonatkozókig részletesebb utasításokat tartalmazó 30. §-a az anyakönyvek biztonságának és az anyakönyvezés zavartalan ellátásának megóvása mellett bárki részére megadja a betekintés jogát s természetesen igénybe vehető a betekintés jogosultsága a hitélet és az egyházi igazgatás érdekében eljáró összes felekezetek lelkészei részéről is. Minthogy pedig az egyes egyházaknak, különösen híveik nyilvántartása szempontjál*')l van szükségök az állami anyakönyvek adatainak betekintésére, az anyakönyveknek a lelkészek rendelkezésére bocsátása csak úgy szolgálhatja a kívánt célt, ha a betekintés keretében az is megengedtetik, hogy a lelkészek, saját használatukra, híveikről följegyzéseket tehessenek. Midőn ezeket mint irányadóul szolgáló szempontokat tájékoztatásul közlöm, egyszersmind hangsúlyozom, hogy amennyiben az egyházi igazgatás érdekében az anyakönyveknek tüzetesebb átnézése, vagy azokból följegyzések készítése céloztatik, az csak az egyházi hivatalok igazolt megbízottai által és mindenesetre csak a hivatalos órák alatt s az anyakönyvezési hivatalos tennivalók ellátásának zavarása nélkül végezhetők ; továbbá följegyzéseknek csak ugyanazon egyházhoz tartozó hívekre nézve lehet helye». Erről alispán (polgármester urat) tudomásulvétel s az állami anya könyvvezetőkkel (csak alispánoknak), nemkülömben az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságokkal (valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének) közlés végett azzal értesíteni, a maga részéről is hasson oda, hogy a lelkészek által az állami anyakönyvekbe kívánt betekintés elé indokolatlanul nehézségek ne gördíttessenek. Budapest, 1917. március hó 2-án. Sándor János s. k.» A közgyűlés a belügyminiszter intézkedését megnyugvással veszi tudomásul, fölhíván a lelkészeket, hogy az állami anya-