Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.
1916. október 14. 16.
A szórványbeliek megadóztatása a nyilvántartó-ív adatai alapján történik s az E. T. III. t.-c. 10. § 5. bekezdése szerint az állami adónak 2%, illetve 5%-a lehet. A szórványbeliek ezidőszerint nincsenek ahhoz szokva, hogy adót fizessenek, de mivel az egyházi törvény idézett rendelkezése szerint csak a tehetősebbek s azok is igen csekély mértékben vonatnak adó alá, nem lesz kivihetetlen ezen adók behajtása. Sőt, ha tudomásukra hozzuk, hogy ő utánuk a közalapi tartozást az anyaegyházközségre tényleg kivetik s azon behajtják, még a büszkeségük is fölkelthető lesz az irányban, hogy nem fogadják el, miszerint az ő tartozásukat mások fizessék s esetleg fölpanaszolják. A szórványbeliek egyházi adója a rendes adófőkönyvben vetendő ki s könyvelendő el, de az év végén külön tétel alatt irandó be a bevételek közé s ezen összeg elsősorban is a szórványbeliek közalapi járulékaira fordítandó, a maradvány pedig a szórványok gondozásának költségeire használandó föl. A szórványbeliek egyházi adójának beszedése a szórványgondnok által is eszközölhető, mely esetben ez 10%-ot igényelhet, de végső szükség esetén végrehajtás útján is bekövetelendő. 4. A diasporák lelki gondozása. A diasporák lelki gondozásának munkája négv mellékágra oszlik, melyek a következők : A) a lelkésznek, mint liturgusnak szolgálata kereszt élésnél, esketésnél, temetésnél^ B) a lelkésznek, mint igehirdetőnek szolgálata istentiszteletek tartása által; C) a lelkésznek, mint pásztornak szolgálata a szórványbeli egyének, illetve családok felkeresésében és lelki gondozásában ; D) irat terjesztés ; E) vallástanítás. * A) Liturgnsi szolgálat keresztcléseknél, esketéseknél, temetéseknél. A lelkészek és tanítói? hivatalos szolgálatát az E. T. I. t.-c. 108. § c) pontja értelmében az összes egyháztagoknak jogukban áll igénybevenni, tehát azoknak a szórvány beli eknek is, t kik a 105. §. alapján lettek egyháztagokká. Ilyen esetekben természetesen annak kell gondoskodnia a lelkész oda- és visszaszállításáról, aki ezen szolgálatot igénybeveszi. A szórványgondnoknak ezeknél a lelkészi szolgálatoknál az a hivatása, hogy a híveket adott esetek ben rá bírj a ezen szolgálat igénybevételére s különösen éber legyen akkor, ha valahol vegyes házasságra van kilátás, hogy a házasulandók a mi lelkészünket keressék fel az esketés végett s gyermekeik vallását illetőleg javunkra kössenek egyezséget. A temetéseknél — különösen távoli szórványokban a lelkész nem lehet mindig jelen. Ilyen esetben vagy más felekezetű.