Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.

1916. október 14. 16.

277[ ingatlan is, az anyaegyházközséghez való viszony szerződéssel van szabályozva, mely pontosan megállapítja, hogy a leány-, vagy fiókegyház mennyivel járul hozzá az anyaegyház fenntartásához, évenként hányszor és mikor tart itt a lelkész istentiszteletet, mennyi tiszteletdíjat kap érte stb. A leány- és fiókegyházközségeket továbbá az esperes, vagy megbízottja évenkint meglátogatja s valláserkölcsi, iskolai és anyagi életük minden mozzanatáról jegvzőkönyvet vesz fel (I. t.-c, 168. és 170. §§). A diaspora-misszió munkaterének szervezésénél tehát csak azok a polgári községek jöimek tekintetbe, ahol még semmi egyházi szervezkedés nincsen, a statisztika szerint azonban reformátusok laknak benne. Ezeket a pontokat is szerveznünk kell, egyelőre még csak mint szórványokat. Ez a szórvány-szervezés azonban, mely beit a hívek csak passzív szerepet játszanak, megkülönböztetendő az illetőknek esetleges későbbi aktív szervezkedésétől. A szórványok szervezésére igen figyelemreméltó intézkedés történt legközelebb a pesti egyházmegyében. Az esperes felhívta mindazon egyházak lelkészeit, melyekhez szórván}* van csatolva, hogy a szórvánvbeli ref. családfőket írják össze s evégből a községi jegyzőket, uraságokat személyesen, vagy írásban keressék meg. ennek megtörténte után pedig küldjenek minden szórvánvbeli ref. családfőnek egy tájékoztatót, hogy egyházilag hová tartozik, mik a teendői, főleg gyermekeinek vallásos nevelését illetőleg. Az egyes községi jegyzők pedig a következő levélben kerestettek meg : «Tekintetes Jegyző Úr! Mélyen tisztelt Elöljáróság! A szórványokban lakó református keresztyén híveink leik gondozását, iskolaköteles református gyermekeink vallástanítását minél nagyobb és megfelelőbb mértékben óhajtván teljesíteni, van szerencsénk tisztelettel megkeresni az alábbiakban a Tekintetes Elöljáróságot, kérve szíves támogatását, hogy tisztünkből folyó kötelességeinknek mi is mindenben megfelelhessünk. Református Egyházunk Zsinata 1904-ben úgy rendelkezett, hogy minden református vallású egyénnek valamely egyház tagjának kell lenni; az oly községeket, melyekben nincs református pap, a legközelebbi, vagy a legkönnyebben megközelíthető anyaegyházhoz csatolta azzal a rendelkezéssel, hogy az ily községben lakó egyháztag az illető egyház papjának szolgálatát vegye igénybe, gyermekének vallástanításáról az illető anyaegyház lelkésze által tartozik gondoskodni. Ezen törvényes rendelkezés alapján község a református anyaegyházhoz osztatott be, mint szórvány s az itt lakó reformátusok a fenti anyaegvház tagjai. Tisztelettel felkérem tehát a Tekintetes Elöljáróságot, főként pedig a Tekintetes Jegyző urat, hogy születés, házasságkötés vagy halálozás bejelentése alkalmával, melyek református