Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1916-1920.
1916. október 14. 16.
55 külön az evangélikusokhoz csatlakozott reformátusok lelki gondozásának kérdése. A hozzánk csatlakozott evangélikusok lelki gondozásának kérdésével csak két egyházmegye foglalkozik : az alsó bar anya-bácsszlavóniai és a pesti. Utóbbi annak kimondását kéri, hogy az evangélikusok egyházi szolgálataink igénybevétele tekintetében a református egyházhoz nem tartozókkal esnek egy tekintet alá. Az alsóbaranya- bács-szlavóniai azt javasolja kimondani, hogy ott, ahol az evangélikusoknak egyházközségük nincs, a viszonosság feltétele mellett a helybeli református egyházközséghez jövőben is csatlakozhatnak, amennyiben az egyházi adózásban részt vesznek. Ha nem vesznek részt az adózásban, az egyházi funkciókért kétszeres stólát fizessenek. Az eddig csatlakozásban volt református hívek lelki gondozására nézve általában az az egyházmegyék javaslata, hogy mindenütt, ahol azt a lélekszám s egyéb körülmények megengedik, fiókegyházközségekké és pedig református fiókegyházközségekké kell őket tömöríteni, ahol pedig a fiókegyház megalakításának nincsenek meg a feltételei, ott mint szórványbeli híveket kell őket a református anyaegyház lelkészével gondoztatnunk. A fiókegyházak hovatartozandóságára nézve eltérő javaslatok tétetnek: az egyházmegyék egy része az új református tiókegyházakat a legközelebbi református anayegyház, egy része pedig a helybeli evangélikus anyaegyházzal akarja őket szorosabb kapcsolatba hozni. 4. A szórványbeli hívek gondozására nézve a felsőbaranyai és pesti egyházmegyék újabb missziói segély folyósítását látják szükségesnek ; a felsőbaranyai a szórványbeli tanulók számára vallástani tankönyvet kíván iratni ; több egyházmegye külön utazó lelkészi állás szervezését kívánja ; általában minden egyházmegye kívánja a szórványokban való missziói munkát. A tolnai egyházmegye — igen helyesen — arra az álláspontra helyezkedik, hogy a szórványbeli híveket a nagygerezsdi egyezség szerint is a saját illetékes lelkész volt köteles gondozni, a nagygerezsdi egyezség fölbontása tehát a szórványbeli hívek gondozása tekintetében nem teremtett új helyzetet s így az egyezség fölbontásából kifolyólag a szórványbeli hívek gondozására nem kell semmi különleges intézkedést tennünk. 5. A nagygerezsdi egyezség V. részében foglalt kérdésekkel, nevezetesen a kölcsönös vallásoktatás, valamint az internátusi helyek és ösztöndíjak kérdésével három egyházmegye: a kecskeméti, solti és tolnai foglalkozik. A kecskeméti annak kimondását javasolja, hogy minden olyan helyen, ahol az evangélikus lelkész részéről gyermekeinknek eddig végzett vallásoktatása megtagadtatik, avagy ha ez nem kielégítő, tartozik saját anyaegyházközségünk a megfelelő vallásoktatásról gondoskodni. Solti egyházmegyénk javasolja, hogy mind a növendékek vallásoktatása, mind a köztartásokban való ellátási díja, nemkülönben azok ösztönclíjjogosultsága maradjon úgy, mint eddig volt. Ahol csak az egyik egyháznak van hitoktatója, végezze mindkét felekezeti
