Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1915.

1915. július 8.

1915 október W-én. — 18. gyakorolhassuk a sok csalódással vagy épen rosszakarattal szemben, annak az Isten iránti szeretetből kell kisugárzania, az erkölcsi világrendbe vetett bizalomra kell támaszkodnia. Nem ok nélkül nevezte Idvezítőnk legelső parancsolatnak ezt: «szeresd a le Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből», meit a tapasztalás bizonyítja, hogy a vallásos közöny, vagy éppen hitetlenség terjedése az erkölcsi élet hanyatlásával szokott járni. Es a mely napon az emberiség megszűnik Istent imádni, azonnal az aranyborjut fogja körültánczolni. Ez az irányzati főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés ! annál veszedelmesebb, mert éppen napjainkban szervezett sorokban látjuk fellépni azokat a hamis prófétákat, kik a hitnek és reménységnek gyökérszálait végképpen ki akarják tépni az emberi szívből és a kik ezt a gondolat szabadságának, a korszollem világosságának hirdetik. Pedig a valódi korszellem, az igazi felvilágosodás nem a dolgokat hamis színben feltüntető fény, hanem olyan, mint az áldó nap, a mely lassan, biztosan és méltóságteljesen emelkedik feljebb és feljebb, mindeneknek megadva a biztos látást, a mely nélküle lehetetlen. Mi nem tartunk békóban senkit, shívei vagyunk a szabad vizsgálódás és haladás elvének, de annál inkább ragaszkodunk a Krisztushoz,, mint fundamentumhoz, a melynél más fundamentumot senkisem vethet. En tehát, főtiszteletű közgyűlés! ref. egyházunk fundamentális elveihez, a Krisztus evangéliumának örök igazságaihoz törhetetlenül ragaszkodva, örömmel üdvözlök minden olyan törekvést, a mely oda irányuL hogy fenntartassék az Istenbe és az evangeliumi örök igazságokba vetett hit, mert csak ezek biztosithatják a lelki élet harmonikys fejlődését és az igaz boldogságot. De midőn e meggyőződésemnek kifejezést adok, nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a sajnosan tapasztalható felekezeti szűkkeblűség és türelmetlenség le-