Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1915.

1915. július 8.

20 l'.Hö október -2-2 én. — 11. mátus iskola nemcsak melegágya, de bölcsője is a magyar nemzeti kultúrának. A budapesti tudományegyetem rektora, dr. Beöthy Zsolt, tehát a legklasszikusabb forrás szerint is, az önálló magyar nemzeti kultúrát a protestantizmus indította meg, mely szorosan összeíort a nemzeti érzéssel. És történt ez olyan időben, midőn a magyar nemzet kegyetlen harcokban vérzett, nemcsak saját fenntartásáért, hanem az egyetemes emberiség érdekében. Ezek az idők nem kedveztek a múzsáknak és mi önhibánkon kívül a nyugat-európai nemzetek kultúrája mellett visszamaradtunk. Mindig élt azonban bennünk az a nemes vágy és tiszteletreméltó törekvés, hogy Magyarország is belé kapcsolja magát a nyugati kultúra életet jelentő körforgásába. Ma újra vér hull és könyü csőreiül, elhervad a nemzet virága, az ifjúság, s drága értékeket veszít a jövő. Es mi nem dobhatjuk, nem is dobjuk el a nyugat-európai kultúra utáni vágyat, de élni kell és él is lelkünkben az az érzés, hogy bármilyen idegen kultúra csak akkor lehet áldásos reánk és csak akkor biztosíthatja a jövőt, ha megtöltjük azt magyar nemzeti tartalommal. Nyugat-európai színvonalon álló, de magyar nemzeti kultúrára van szükség, magyar kultúrális alkotásokra és intézményekre, melyek kitörölhetetlenül a szívekbe oltsák a magyar nemzeti öntudatot és közérzést, jövendő fennmaradásunk biztos zálogát. Hogy a református templom és a református iskola a te bölcs vezérleted alatt híven megőrzi erre vonatkozó történelmi hivatását s őrtüze marad a magyar kultúrának s a magyar állameszmének: ebben olyan biztos a mi tudásunk, mint a milyen lángoló a te hazafiságod és erős a te magyar lelked. Az idő sodra s a változott viszonyok az egyházi közigazgatást új alapokra helyezték. A régi patriar

: chalis szervezet helyét az alaki és anyagi egyházi törvények és más jogszabályok szerves konstrukeziója foglalta el. Új intézmények, új alapok létesültek. Az.