Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1914.

1914. április 28.

1914 április 28-án. — 68. 69. 70. 59 Mindegyik fenntartótestület ezentúl nem 3—3. hanem 4—4 póttagot választ. Határozathozatalhoz az elnökön kívül 6 (eddig: 4) tag jelenléte szükséges. A 3. pontba újonnan toldatott be: «ez utóbbit (t. i. a jegyzőt), a mennyiben nem az 1. pontban felsorolt tagok közül való, szavazati jog nem illeti meg.» [Ez ugyan feleslegesnek látszik és némi ellentétben van az előző mondattal, mely így szól: az elnök a tanács tagjai közül helyettest és jegyzőt jelöl ki; mert ha a tanács tagjai közül történik a jegyző kijelölése, e rendelkezésre nincs szükség.j Az Egyházi Törvény szavai zárják be e pontot: «Az igazgatótanács tagjainak saját személyes ügyeikben sem tanácskozási, sem szavazati joguk nincs.» Mivel ezentúl az igazgatónő is hivatalból tagja fog lenni az igazgatótanácsnak, a 9-ik pontból el kellett hagyni (mint feleslegest) ezen rendelkezést: «a melynek az igazgatónő is tanácskozó, de nem szavazó tagja». A Szervezeti és Rendtartási Szabályoknak az intézet igazgatótanácsa által javasolt ezen módosításához az intézet egyik fenntartója, a budapesti református egyház 1914 márcz. hó 7-én tartott egyháztanácsi gyűlésében 153. jegyzőkönyvi pontban hozott határozatával hozzájárult és azt jóváhagyta. Az igazgatótanács azon kéréssel fordul a Dunamelléki református egyházkerülethez, mint társfenntartóhoz, hogy ezen módosításokhoz a maga részéről szintén járuljon hozzá, azokat hagyja jóvá és ezen jóváhagyást a beterjesztett eredeti jegyzőkönyvnek végére vezettesse rá. Ezzel szemben a Baár-Madas felsőbb leányiskola és nevelőintézet tanári testülete f. évi január 27-én és márcz. 20-án tartott gyűléseiből azon kérést intézi az egyházkerületi közgyűléshez, hogy az V. szakasz 1. pontjában javasolt ezen módosításhoz: «(az igazgatótanács) tagjai, továbbá az igazgatónő és a tanári tes-