Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1914.

1914. október 31.

1914 november 3-án. — 191. 261 többi osztályok évi vizsgájától elkülönítve, abban a nyilvános elemi népiskolában kell megtartani, a hová a záróvizsgát tevő rendes tanulók járnak, illetőleg a magántanulók jelentkeztek. A záróvizsgán állami, községi és társulati iskolákban az iskolafelügyelő, hitfelekezeti iskolákban pedig az illetékes egyházi hatóság által kijelölt egyén elnököl, a ki azonban az iskolafelügyelővel egyetértőleg tartozik eljárni. A záróvizsga érvényességéhez az iskolafelügyelő jelenléte feltétlenül szükséges. Kívüle hivatalosan jelen vannak még az érdekelt tanító, osztott iskolában az igazgató, hitoktató, a hitfelekezeteknek kiküldött képviselői, az iskola helyi hatóságának (gondnokság, iskolaszék) tagjai, illetőleg az iskolafenntartó jogosult képviselője. 24. §. A záróvizsga czélja annak megállapítása, hogy a vizsgázó az elemi népiskola hatodik osztályát olyan sikerrel végezte-e, hogy értelmi fejlettsége és ismeretköre eléri-e a népműveltségnek azt az átlagos mértékét, a mely az elemi népiskola elvégzésével elérhető. A záróvizsga, figyelemmel az iskolára érvényes tantervre, az elemi népiskola és különösen a hatodik osztály tanítási anyagára terjed ki, különösen azonban annak megállapítására irányul, hogy a vizsgázó 1. tud-e az iskola tanítási nyelvén és a mennyiben ez nem a magyar, magyar nyelven is értelmesen olvasni és gondolatait az elemi népiskola nyújtotta műveltséghez képest írásban és szóban érthetően kifejezni; 2. van-e képe hazánk földjéről, lakosságáról, nemzetünk múltjáról, állami életünk legfőbb intézményeiről és a polgároknak legáltalánosabb jogairól és kötelességeiről; 3. kellő készsége van-e a mindennapi életben előforduló legszükségesebb számolási és mérési feladatok megfejtésére s elegendő tárgyismeretekkel rendelkezik-e a gazdaságban szereplő legfontosabb anyagok és erők megismeréséhez.