Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.

1913. május 20.

WJS május 20-án. — 110. 77 solti ref. egyház az örök használati jog telekkönyvi biztosítása mellett, de a tulajdonjog megtartásával, az állam használatába átbocsálja azon ingatlanait, melyek a solti 430. telekkönyvi betét A. VIII. 1., 2., 3. sorszám 9882/3., 9883 , 9884. hrsz. és A. IX. 1., 2., 3. sorszám 9885., 9886., 9887/1. hrsz. alatt foglalva, összesen 19 kat. hold és 455 négyszögöl terjedelemmel birnak; kötelezi magát a solti egyház, hogy Katona Imre és Szabó Lajos tanítók fizetésének azon összegét, mely az állami javadalmazás fölött van, az állam pénztárába — míg jelen állásokban működnek — évenkint befizeti. Ezeken felül a solti egyház semmi néven nevezendő hozzájárulásra kötelezettséget nem vállalt. Ellenben a solti ref. egyház a vallástanítás czéljaira visszatartotta azon ingatlanokat, melyek a solti 430. telekkönyvi betét A. III. 1., 2., 3., 4. sorszám 2096., 9882/2.. 9889., 9890. hrsz. alatt foglalva, összesen 13 kat. hold és 673 négyszögöl terjedelemmel birnak s ennek kapcsán igéri az egyház, hogy a külön vallástanítói és kántori állás szervezéséről az őszi közgyűléshez jelentését be fogja terjeszteni. A solti egyház által hozott s elősorolt áldozatok viszonzásául az állam kötelezi magát, hogy a solti összes iskolákat — a belterülelen 10, a külterületen három tanerővel — 1913 szept. 1-től állami kezelésbe veszi, továbbá — a mennyiben képesítéssel birnak, szolgálatképesek s működésök kifogás alá nem esik — átveszi a ref. tanítókat, gondoskodik az iskola fejlesztéséről, magára vállalja a tanítók fizetését — a dologi s építkezési kötelezettség a községet terheli — s megengedi, hogy az V VI. osztályú tanulók tanórákon kívül, az igazgató engedélye mellett, a kántor vezetése alatt a temetéseken megjelenhessenek s végül — nem kötelezi magát — csak igéri, hogy a solti állami tanítók kinevezésénél a jövőben mindenkor figyelemmel lesz a lakosság, illetve az állami elemi népiskolára utalt növendékek felekezeti megoszlására.