Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.

1913. október 18.

VII. Függelék. 485 ellátásra, sem végkielégítésre igényt nem tarthat, neje azonban özvegynek s gyermekei árváknak tekintetnek, ha más állásra nem alkalmaztatott, a) a ki állását elhagyja vagy arról lemond, b) a hivatalvesztést kimondó jogerős ítélettel mozdíttatik el». 15. §. A kecskeméti egyházmegye e §. c) pontjához hozzá tetetni kéri: «A c) pontra vonatkozólag megjegyeztetik, hogy ez esetben a nyugdíjigény elvesztése kizárólag a családfőre vonatkozik, a családtagok pedig úgy tekintetnek, mintha özvegységre illetőleg árvaságra jutottak volna». A külsősomogyi egyházmegye e §-ba betétetni javasolja: «ha lelkész jellege nem marad meg». 17. §. A külsősomogyi egyházmegye e §-ban kimondatni javasolja, hogy : «a 10 évi szolgálaton alul ne végkielégítés adassék, hanem a beszámítható fizetés 40%-ával nyugdíj, de 10 évi járulék befizetése mellett». 18. §. A külsősomogyi egyházmegye fenti módosításával elesik. 19. §. A kecskeméti egyházmegye az «özvegyei >» után betétetni kívánja «és árvái*, továbbá a «számára» után «mindnyájan egy és ugyanazon összegű évjáradékban, illetőleg neveltetési, esetleg gyámolítási segélyben részesüljenek)). Amennyiben a belépési járulék vagy a visszamenőleg beszámítandó évek utáni tagdíj egészben vagy részben még hátralékban volna, ezeknek csak már esedékessé vált részletei valamint a már szintén esedékessé vált hátralékos évi járulékok vonhatók le 2 év alatt az özvegy évjáradékából vagy a teljesen árvák neveltetési segélyéből. 20. §. Az alsóbaranya-bács-szlavóniai egyházmegye javaslata e |-hoz: «Az özvegyi évjáradék összege a férjnek 10 évnél kevesebb szolgálati ideje után évi 600 korona, azon túl pedig a férje nyugdíjigényének fele, a mely azonban 600 koronánál kevesebb nem lehet. Az özvegyi évjáradék összege azonban az intézet fejlődésének eredményéhez képest feljebb is emelhető».