Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.

1913. október 18.

VII. Függelék. 461 8. A kecskeméti egyházmegye a második pont után új pontot kíván beiktatni: «Az egyházközségi közgyűlésnek az egyházközségi adóteher, a rendkívüli egyházi adó, a rendes és rendkívüli adókulcs megállapítása vagy változtatása tárgyában hozott határozatai nemcsak az egyházmegyei, de az egyházkerületi közgyűlésre is felterjesztendők jóváhagyás végett; ellenben a presbyteriumnak az egyházi adó kivetésére és annak beszedésére vonatkozó határozatai és intézkedései csak fellebbezés esetén terjesztendők az egyházmegyei közgyűlésre, mely ezen ügyekben végérvényesen határoz. Az adóbeszedésre a politikai községgel kttött egyezség azonban minden esetben felterjesztendő az egyházmegyére, mely ez ügyben végérvényesen határoz». A §. végére új pont: «Az adó-alap megállapításánál azon állami adók is beszámítandók, melyeket az egyházi tisztviselő által haszonélvezett ingatlanok után az egyházközség fizet». 10. A kecskeméti egyházmegye a §. «a b) és c) pontok eseteiben személyi adó nem, hanem csak vagyoni adó róható ki». A többi része kimarad. A solti egyházmegye javaslata. Az 5-ik bekezdés után beteendő: «de ha az egyházközség választójogosult tagja óhajt lenni, akkor az egyházközség többi választójogosult tagjaival egyenlően tartozik az egyházi terheket viselni és a 18. §-ban foglalt kedvezményre sem tarthat igényt». Három gyermek után a családfő javára 15%, 4—5 gyermek után 25%, ennél több gyermek után 50% adócsökkenés írandó. 14. Az alsóbaranyabács-szlavóniai egyházmegye az első bekezdés pótlásául: «Az adatok egybevetésénél kivetett adó 5% a behajthatatlanság czímén a segélyt kérő egyház javára leütendő». 18. §. A vértesaljai egyházmegye ezen szavak után: «osztálvba sorozottan» betétetni kívánja: «vagy állami adó után megállapított % szerint». 20. §. A kecskeméti egyházmegye a eme szavai