Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.

1913. október 18.

43-2 VII. Függelék. vánja megszüntetni a gyülekezet által választott lelkészek közt az elnevezési különbséget és inkább a hatás és munkakör szerint kivánja őket megkülönböztetni. A jog és hatáskört így javasolja osztályozni: 1. A parochus lelkész jog- es hatáskörébe tartozik a lelkészséggel járó minden jog és teendő, a mi kifejezetten más lelkész hatás- és jogkörébe nincs utalva. 2. A gyülekezet által választott nem parochus rendes lelkész hatás- és jogkörébe tisztán és kizárólag csak az tartozik, a mi a szervezéskor vagy később egyházmegyei és kerületi jóváhagyással jog- és hatáskörébe utaltatott». A kecskeméti egyházmegye a lelkészről szóló fejezetet (kivéve a 137. és 140. §-okat) a II. t.-cz.-be kivánja áttétetni, valamint a 137. g) pontját is. A külsősomogyi egyházmegye ugyanazt kivánja szórói-szóra mint a felsöbaranvai. A pesti egyházmegye a d) pontban a «községi közintézeteknél') szavak után felvétetni kivánja: «és az egyes belmissziói intézetek lelkészi oklevéllel biró alkalmazottai'). 140. A solti egyházmegye belelétetni kivánja, hogy «e felhatalmazási a rendes hivatalos látogatás alkalmával eljáró esperes és püspök részére hivatali tisztje biztosítja». 141. A külsősomogyi egyházmegye e $-ban kimonda Ini kivánja. hogy a felsorolt lelkészek. — a nyug. lelkészeken kívül — nemcsak végezhetnek, de lelkészjellegök megtarlása végett kötelesek évenként lelkészi functiókat végezni lakóhelyökön, a 140. §. korlátai közt. 143. Az alsóbaranya-bács-szlavóniai egyházmegye a C) ponthoz odatétetni kívánja: «a gondnokkal együtt az egyházközség képviselete a bíróságok előtt és mindennemű hatósággal szemben*. A felsőbaranyai egyházmegye a G) b) pontjában: «a hol állandó vallástanító lelkész nincs, a polgári és