Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.

1913. október 18.

1913 október 20-án. — e. b. ü. 5. 6. 343 tási bíróság f. évi augusztus hó 28-án 6. sz. a. hozott ítélete ellen beadott fellebbezést elfogadván, annak alapján az első bíróság Ítéletét megváltoztatva, az eredeti és felső egyházhatóságilag is megerősített tanítói díjlevelet fenntartani és Kiss Béla tanító fizetését 1913. évi január hó 1-től kezdődőleg ezen díjlevél szerint kiszolgáltatni rendeli.» Indokok. Az egyházi törvény I. t.-cz. 14. §. c) pontja világosan elrendeli, hogy az egyházi hivatalnokok díjleveleinek megállapítása az egyházközség hatáskörébe tartozik. Igaz ugyan, hogy a panasz tárgyát képező díj levél módosító egyesség a mai érvényben levő törvényt megelőzőleg még az 1887. évben köttetett, de az is igaz, hogy már az 1881. évi egyházi törvény I. t.-cz. 43. |. h) pontja, úgyszintén az 1892. évi I. t.-cz. 41. §. h) pontja is éppen úgy mint a mai egyházi törvény I. t.-cz. 15. §. e) pontja elrendeli, hogy az egyházközségnek saját hatáskörében hozott, a tanítói állás javadalmának megállapítására vagy változtatására vonatkozó határozatai «csak az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása után válnak jogerőssé» és ezek az I. t.-cz. 67. §. o) pontja szerint mindig felterjesztendők hivatalból az egyházkerületre. Miután pedig az újszivaczi tanítói díj levél egyes pontjainak értékelését és készpénzre változtatását elrendelő 1887 decz. 31-én kelt presbyteri határozat, illetőleg a tanító és a presbyterium között kötött egyesség egyházközségi közgyűlés elé nem terjesztetvén, azáltal soha meg nem erősíttetett, sem a tanítói díjlevélre rá nem vezettetett, sem pedig egyházmegyei és egyházkerületi megerősítés végett fel nem terjesztetett és így jogérvényessé nem is válhatott, így tehát bíróilag jóvá nem hagyható, habár a tanító 25 év óta annak értei-