Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1913.
1913. október 18.
41 1913 október 20-án. — 04. 65. egyesületének, az egyház mai alkotmányának lényegét megváltoztatni szándékozó javaslatát mint • módosítást nem veheti figyelembe, a felett egyszerűen napirendre tér és az egyházkerületi közgyűlésnek is a napirendretérést javasolja. 2. Ugyancsak nem veheti figyelembe a bizottság a pesti egyházmegye jegyzökönyvében az egyházmegyei kiküldött bizottság által felterjesztett ama javaslatot, mely szerint az I. t.-cz. 17. §-ának megváltoztatásával a lelkészválasztás a jövőben nem az egyházközség választásra jogosult tagjaira, hanem a presbytériumra bízassék. A bizottság ezzel szemben a törvény mai intézkedését kívánja fenntartani, annyival inkább, mert az egyházmegyei jegyzőkönyvben felterjesztelt bizottsági javaslat jogfosztást foglal magában, már pedig a jogfosztás sem a református egyház elveivel, sem a mai kor jogi felfogásával nem egyezik meg, azért ezen javaslat felett is napirendretérést javasolja az egyházkerületi közgyűlésnek. 3. Az I. t.-cz. 50. és 61. §§-ainál a kecskeméti, külsősomogyi és vértesaljai egyházmegyék, mint fentebb említettük, nagyobb fontosságú változtatást kívánnak. Ugyanis az egyházmegyék és kerületek mint közigazgatási felsőbb hatóságok hatáskörébe utalt ügyek intézésére, a törvénybe, illetőleg az egyházalkotmányba egy új közigazgatási szerv beillesztését kívánják, t. i. az erdélyi egyházkerület külön alkotmányában meglevő igazgatótanács mintájára szervezendő «egyházmegyei tanácsot és egyházkerületi igazgatótanácsot,.» A bizottság mélyen érzi, hogy közigazgatási ügyeink gyorsabb elintézése szempontjából szükség van valami törvényes intézkedésre, mely szerint az egyik egyházmegyei és kerületi közgyűléstől a másikig előforduló és halasztást nem tűrő közigazgatási ügyek elintézést nyerjenek, azért a három egyházmegye javaslatát hosszas tanácskozás tárgyává tette és beható eszmecsere után abban állapodott meg, hogy a kérdés az úi közigazgatási szerv felállítása nélkül is megoldható az egyházmegyei és kerületi elnökség hatáskörének kibővítése által. E szerint a törvényben csak annyi volna kimondandó, hogy az egyházmegyék és kerületek szorosan körülírt esetekben felhatalmazhatják elnökségeiket a halasztást nem tűrő közigazgatási ügyek idő-