Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1912.

1912. november 2.

1912 november 4-én. — e. b. ü. 7. 357­3. Kérje be a vizsgáló-biztos az újpesti kir. járásbíróság előtt Sáfár Béla panaszára dr. Kacsóh ellen hatóság előtti rágalmazás miatt folyt ügy iratait, azután pedig hallgassa ki a panaszos jogi képviselőjét a jelen ügyben beadott fellebbezés 3-ik lapján előadott s bizo­nyítani kivánt körülményre. 4. Ha az eljárt vizsgálóbíró az 1912 ápr. 25-én kihallgatott tanukat megeskette, ezt a körülményt tüntesse ki a jegyzőkönyvben, ha pedig az eskü kivételét akkor elmulasztotta, ezt a mulasztást megtelelő módon pótolja. A vizsgáló-biztos által beterjesztett írások alapján az egyházmegyei bíróság tartson új tárgyalást és ez alkalommal mellékeljen egy a felmerült költségről kiállított pontos jegyzé­ket, azután pedig hozzon a kifejlendőkhöz ké­pest új határozatot. Indokok. A panasz hamis vádaskodás miatt emeltetett, nem mellőzhető tehát, hogy az állítólagos hamis vádat tar­talmazó beadvány az iratoknál legyen, valamint szük­séges, hogy a két félnek e tárgyban beadott nyilatko­zata, a helyre hivatkoztak is, az iratokhoz mellékeltessék. Aradi Gerő tanúval Sáfár Béla azt kívánta bizonyítani, hogy a feljelentéshez csatolt nyomtatványt Kacsóh La­jos terjesztette, e tanú tehát kihallgatandó. Miután a Kacsóh-féle feljelentésben foglalt vádnak az volt a ténybeli alapja, hogy «a gazdakör gyűlésén felmutatott gyüjtő-ivet» mint hivatalos iratot Sáfár Béla az egyházi irattárból jogtalanul kivette, azt illetéktelen kezekbe juttatva, elküldötte Fótra korteskedés végett azzal a czélzattal, hogy a híveket ezzel Kacsóh ellen hangolja és mivel panaszlott ennek a ténynek a valódi­ságát bizonyítani kívánta, nem lehet melíőzni a kérdé-

Next

/
Thumbnails
Contents