Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1912.

1912. november 2.

216 19Í2 november 2-án. — 6. sait; a hitetlenséget, a közönyt, a szükkeblűséget és a nemzeti érzés lehanyatlását. Ezek a tünetek pedig nemcsak a református egyháznak, de minden hazafias felekezetnek ellenségei. S a közös ellenség ellen a fegyvereink is közösek. A hitetlenség ellen a hit, a közöny ellen az ügybuzgóság, a szűkkeblűség ellen az áldozatkészség s a kozmopolita erkölcsök ellen az erös magyar faji érzés. Nemcsak a felebaráti szeretet magasztos tana. de a destructiv irány elleni közös küzdelem szüksége vezet el ahhoz az igazsághoz, hogy a vallásfelekezetek egymásnak testvérei, hogy minden egyháznak találkozni kell azon az úton, a mely Istenhez vezet. A magyar egyházak állami elhelyezkedése mellett, a felekezetközi béke biztosítására leghatályosabban közrehathat maga az állam. Az 1848. évi XX. t.-cz. -2. §-a az összes vallásfelekezetek részére tökéletes egyenlőséget és viszonosságot biztosít s a 3. §. parancsolólag rendeli el. hogy a bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségletei közálladalmi költségek által fedeztessenek. Az erdélyi 1848. évi IX. t.-cz. pedig elrettentő szabályként állítja fel azt a tételes rendelkezést, hogy a «téritési izgatások és vallásbeli versengést előidéző tények mint bűntettek lesznek fenyítendők». Az ezen jogszabályokból folyó jogi és anyagi követelmények arányos és igazságos kielégítése képezi azt a szükséges előfeltételt, melyre a vallásfelekezetek békés viszonya felépíthető. Az arányos és igazságos kielégítést, mely nem érintheti a többi vallásfelekezetek jogkörét, történelmi hagyományokon nyugvó joggal kívánhatja a református egyház, a mely évszázadok viharain át odacsatolta magát a magyar állameszme és a közszabadság küzdelméhez s a melyre a magyar nemzeti állam kialakulásában ma is osztatlanul lehet számítani. Ez a hivatás kötelességeket ró az államra és egyházunkra egyaránt. Az államra elodázhatatlanul hárul az a feladat, hogy kiegészítse a református egyház anyagi és jogi állományát, egyházunknak pedig szigorúan meg kell maradni az igazság és méltányosság határai között, hogy egyházi közéletünk élő faja necsak egyházunknak hozzon gyümölcsöket, hanem mindnyájunk legszentebb eszményének: a hazának is !