Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1912.

1912. május 7. 8.

102 Í9I2 május 1-én. — e. b. ü. 9. nyét 1910 julius 1-étől kezdődőleg évenként l2<) koronával számítandó összegben folyósítsa. Egyebekben a kerületi bíróság az egyházmegye elutasító ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1907. évi XXVII. t.-cz. 2. §-a úgy a községi, mint a hitfelekezeti tanítók tizetését megállapítván, kimondja, hogy «minden rendes tanítót a fizetésen kívül még természetbeni tisztes lakás, továbbá legalább egy negyed holdnyi kert, vagy kertnek nemléte esetében, ennek ellenértéke gyanánt 20 korona készpénz illet meg: természetbeni tisztes lakás hiányában pedig minden tanítónak lakásbér jár.» Itt tehát világosan ki van mondva, hogy kert hiányában, úgy a természetben kapott lakáson, mint a lakbéren felül a 20 kor. kertilletmény fizetendő. Midőn a czeglédi egyház a tanítók lakbérét 360 koronában állapította meg, az állami törvény rendelkezését követte: tehát köteles a kertilletmény megadásánál is az 1907. évi XXVII. t.-cz. ide vonatkozó rendelkezését követni. Mivel pedig az idézett törvény 12. §-a szerint az iskolafenntartók a tanítók járandóságait csak a törvény életbeléptétől számított három éven belül, vagyis 1910 junius hó 30-ig kötelesek a jelen törvény 2—3. §-ában megállapított legcsekélyebb összegekig biztosítani, illetőleg rendezni, ezen átmeneti idő alatt pedig csupán az 1893. évi XXVI. t.-cz.-ben meghatározott járandóságokat kötelesek szolgáltatni: ezért nem igényelhetik a tanítók az 1910 junius 30-ika előtti átmeneti időről a kertilletménvt ; viszont tekintettel másfelől a törvény által megállapított háromévi átmeneti időre: az egyházat ezért kellett csak 1910 julius l étől kezdődőleg a törvény világos rendelkezése szerinti 20 korona kertilletmény folyósítására kötelezni.