Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1911.

1911. október 21.

142 1911 október 24-én. — 142. 143. Arra nézve azonban nem jelentenek semmit, hogy ezen lelkészi állás fenntartásához mennyivel járul hozzá az illetékes ág, ev. egyházkerület? Pesti egyházmegye. Pest környékén minden amerikai arányokban fejlődik s e rohamos tejlődéssel lépést tart a Pest környéki egyházaknak fejlődése, missiói tevékenységének tágulása is. Budafokon és Rakosligeten már felépült a díszes imaház s mellette a lelkészlak. Yecsésen. Irsa-Albertin és Pestújhelyen életerős fiók-egyházak alakultak, melyek közül az első már lelkészt is kér, Csepel erősödése is évről-évre szembeötlőbb s 1200 K egyszersmindenkori segélyre volna szüksége, hogy teljesen talpra álljon. A hatvani, hévizgyörki s nyáregyházi nagyobb missiói jellegű egyházakban valóban apostoli buzgóságú munka folyik. De kiveszik részüket a missiói munkából a többi egyházak is. ki-ki a hozzátartozó szórványokban szolgálja azt, a ki egykor nyilván fog fizetni. Különösen Rákosszentmihály, Örkény, Üllő, Alsónémedi, Uunabogdány, Erzsébetfalva, Gödöllő, Péczel lelkészei fejtenek ki méltánylandó buzgóságot. A Péczelhez tartozó Isaszegen meg is alakult az egyesült prot. fiók-egyház, kiknek minden hónap első vasárnapján tartatik istentisztelet, mely alkalommal vallásos iratok is osztogattatnak. A pesti egyházmegye missiói jelentésében gyakran találkozunk ily kifejezéssel, hogy ez vagy az az egyház megérdemelne «némi segélyt» vagy «bizonyos segélyt*, de hogy milyen munkáért és mennyit, azt csak Vecsésre és Csepelre nézve mondja meg határozottan. Figyelmébe ajánljuk a segélykérőknek, hogy a konventi táblás kimutatások és utinaplók erre valók, hogy ezekből kitűnjék a végzett munka, ennek költségei, s megállapítható legyen a szükséges segély mekkorasága. Az eddig élvezett 300 K-át az egyházmegye a bugyii, az erzsébetfalvi, a hévizgyörki. a rákosligeti és üllői lelkészek között javasolja egyenlő részben felosztani.