Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1910.

1910. október 22.

18 -1910 október 22-én. — 11. 9. Egyházmegyénk kormányzatában és tanácsában is alig történt változás. Csak a vértesaljai egyházmegyéből hiányzik espereseinknek s talán lelkészi karunknak is Nesztora, Koncz Imre esperes, ki a kilenczvenre hajolt esztendők súlya és megpróbáltatásai által elhalmozottan esperesi hivataláról lemondott, s attól fogva az egyházmegye kormányát Lévay Lajos egyházmegyei főjegyző intézte s miként e pillanatban értesültünk, továbbra is intézendi; intézze is — ez óhajtásunk — hosszú időkig, mint megválasztott esperes. Elhunytaink között sokszorozott tisztelet részvétével gondolunk Kan Bertalan tisztes alakjára. A tiszáninneni testvéregyházkerület püspöke, konventünk lelkészelnöke, magyar reformált egyházunk pátriárkája követte elnöktársát, br. Yay Bélát a minden élők útján. Egyházkerületünk küldöttsége által vett részt gyászünnepélyén a testvér kerületnek. Es megjelent örömünnepélyén is, midőn a gyász után néhány hét múlva főgondnoki székébe iktatta méltóságos Dókus Ernő urat, kit az egyetemes magyar reform, egyházzal együtt örömmel üdvözlünk munkás és szeretettel teljes gondjainak ezen nem új, csak gazdagabb gyümölcsözésü mezején. Az ünnep fényéről ismét a gyász borulatára esik tekintetünk. Mult évi jelentésünkben megemlékeztünk egy Névtelenről, ki budapesti egyházunknak 300,000 koronát adományozott templomépítésre. Ez a Névtelen ma már be van írva az Örökélet könyvébe. Végrendelete, utolsó műremeke, egy gazdag adományokkal, megannyi drágakövekkel kirakott mestermű. E fénylő foglalatban őrizzük Laky Adolf nevét. Lelkésztársaink közül tizenöten szűntek meg a munkától és — hiszszük — bizattak többre, névszerint: Balogh György bicskei, Begedy Lajos mogyoródi, Czúcz Lajos nagy tótfalui, Dömény Zoltán m.-mecskei, Gönczy Benő gödöllői, Keck Endre hartai, Kovács Sándor kovácshidai, Nagy Bertalan zalátai, Szabó Elek ó-kécskei,