Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1910.

1910. október 22.

1910 október 20-én. — e. b. ü. 25 változtatja, az ujsóvéi díjlevelet az említett szérűskert haszonélvezetére vonatkozólag ís, más tekintetben is mindaddig, mig az a törvény által előírt módon meg nem változtattatik, érvényesnek jelenti ki s a lelkészt jogosultnak, hogy illetményeit a szerint vegye fel, de épen ebből kifolyólag a lelkész abbeli kérelmével, hogy az egyházközség az ő személyes terhét képező nyugdíjintézeti járulékot fizesse, elutasíttatik s e pontban az egyházmegyei Ítélet megerősíttetik. Indokok : Az ujsóvéi lelkészi dijlevél törvényesen meg nem változtattatott. Igaz, hogy a lelkész mint már előtte más lelkészek is, egyházközségével kötött egy úgynevezett magánegyességet, melynek alapján tizetését legnagyobb részben készpénzben vette fel, de magánegyességet lelkész egyházközségével a lelkészi fizetésre nézve nem köthet s abból, hogy a lelkész ez úgynevezett magánegyességet az egyházmegyei közgyűlés elé terjesztette s az egyházmegye azt meg is erősítette, nyilván kitűnik, hogy itt nem lehet szó a meg nem változtatott díjlevéllel szemben is érvényes magánegyességről. mert magánegyességek egyházhatóság jóváhagyást nem igényelnek, hanem egy megindított megváltási és díjlevélváltoztatás-kisérletről van szó, mely azonban sem az alsó fokokon nem vitetett keresztül, mert azokon — egyházközség presbyteriuma és egyházmegyei közgyűlés által — az egyesség csak az egyességet kötő lelkészre nézve mondatott ki érvényesnek, sem végbefejezést nem nyert, mert a kerület elé az 1. t.-cz. 67. §. o) ponlja rendelkezése daczára, sohasem került. A díjlevelet tehát érvényesnek kellett kijelenteni, de mivel az arról nem szól, hogy az egyházközség nyugdíjintézeti járulékot is köteles a lelkészért fizetni, Dunamell. ref. ker. e. jegyzökönyve. 24