Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1910.

1910. október 22.

1910 október 25-én. — e. b. ü. 15. 353 esperes elismerte s igy az évről-évre érvényesítve lett, tehát el nem évülhetett. c) Bebizonyult, hogy e tartozást az egyház 10,914 korona 47 fillérben, az adócsökkentésnél mint terhet bejelentette s annak ez alkalomra készült részletes kimutatását azzal a kijelentéssel zárta le, hogy annak igazságát lelkiismeretes kötelességgel bizonyítja. d) Továbbá a presbyterium által beterjesztett és az 1908 okt. 9-én az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott, esperes által aláírt leltárban ez áll: «VI. Teher. A teher megnevezése: Lelkésznek több évről elmaradt készpénzfizetése, rozs és zab illetménye pénzül. Mikor és mi czélra vált szükségessé ? A párbér soha sem folyt be pontosan s igy a tanitók fizethetésére, lelkész a saját fizetését engedte át addig, mig az egyház szerencsésebb anyagi viszonyok közé jutva, az ideiglenesen átengedett, megszolgált fizetést visszatéríti. Ez által megtartotta az egyház iskoláját, ami a hitélet fejlesztésére s alapvetésére az első hely és alkalom. A teher összege 1907 dec. 31-én? 10,914 kor. 47 filL Kamatláb ? Látva az egyház nagy szükségét, kamatot nem kérek. Jegyzet: A részletes és pontos kiszámítás az adócsökkentési iratok mellett.» E hivatalos bejegyzéssel az egyház e hátralékot tehernek elismerte, arról mintegy kötelezvényt állított ki s ez által Gönczy Benő jogait a múltra nézve is elegendőképen biztosította. Ez a lelkészi követelés tehát folytonosan érvényben tartatott, el nem évült, tehát azt a kerületi bíróság jog és kötelesség szerint megítélte s igy az V. t.-cz. 140. §-án akalkalmazását mellőzve, az első bíróság Ítéletét fel kellett oldania. 4. Az egyházmegyei bírósággal egyetértve megállapította a kerületi bíróság, hogy az egyházmegyei számvevő néhai Gönczy Benő lelkészi fizetésének hátralékát a következőképen állapította meg : A Dunamell. ref. e. ker. jegyzőkönyve. •23