Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1910.
1910. október 22.
1910 október "25-én. — 99. 103 utazó segédlelkész a szórványok lelkigondozásában a gyülekezet rendes lelkészének intencziói szerint jár el s vele a szórvány gondozásának megkezdése előtt a szükséges megállapodásokat megteszi. Egyházi gyűlések csak a rendes lelkész elnöklete mellett tarthatók, kinek minél több irányú lelkipásztori működése a szórványok fejlődése érdekében különösen szükséges. Állandóbb jellegű tartózkodási helye: Kecskemét, honnan mint meglehetősen szétágazó vasúti csomópontból az egyházmegye szórványai leginkább megközelíthetők s hol az egyház egy szobát is hajlandó az utazó s. lelkésznek rendelkezésre bocsájtani. Közvetlen hatóságát az egyházmegye, illetve ennek elnöksége képezi, irányítását azonban, mint az egyházmegyének e czélra alkotott szervétől, az egyházmegyei missió-bizottságtól veszi, melylyel ennek elnöke útján közvetlen összeköttetésben áll, irányítását a bizottságtól veszi s jelentéseit ehhez terjeszti. .42 utazó s. lelkész működése csak a szórványokban vehető igénybe. Az utazó segédlelkész működésének első czélja, hogy a szétszórtan élő reform, tagokat bizonyos szervzectté tömörítse. A szervezés akképen történhetik, hogy egy meghatározott területen lakó szórványlakosok egy szórványközpontban egyesíttetnek. Ily központ lehet egy politikai község, pl. Új szász, Prónay falva stb., vagy a hol a reformátusok tanyákon, majorokban laknak, a legközpontibb helyzetű tanya vagy major. A szórványközpontok alakításánál az anyaegyházakhoz való eddigi beosztás megtartandó. Az utazó s. lelkész az egy központhoz tartozó reformátusokat családok s lélekszám szerint is számbaveszi s működése folyamán az anyaegyház lelkészével együtt az állandóbban ott tartózkodók közül egy 3—4 tagból álló szórványgondnokságot szervez, melynek feje utazási naplóját is igazolni lesz hivatva s a kivel egyszersmind a szórvány ügyeiben is érintkezik. Bár a szórványlakosoknak rendes egyházi adóval megterhelése a kívánt eredményt koczkáztatja s bizalmatlanságot kelt, még sem lehet elzárkózni attól, hogy idővel a tagok szórványközpontjukat saját erejükből tartsák fenn,