Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1907-1909.

109. október 16.

1909 október 18-án. — e. b. ü. 13. 293 tetett, miszerint nem bizonyult be, hogy nevezett a várost tudva és szándékosan akarta volna megkárosítani, hanem inkább feltehető, hogy «jóhiszemű tévedésből keletkezhetett azon értékre nézve nem jelentős kár, mely az erdőbirtokosságot érte»; 3. a kaszinóból való kizáratás, a kecskeméti kir. törvényszék 2452 22/1906. sz. Ítéletének indokaiból kitetszőleg, a csemetefák ügyéből kifolyólag történt, a mely ügyben sem a büntető biróság, sem a fegyelmi hatóság nem állapítván meg a bűnösséget, ez a körülmény marasztalás tárgyát nem képezheti; 4. az pedig, hogy Hegedűs Dénes az ügyvédi mulatságokra nem szokott meghivatni, csak külső jelenség de a belső okok ismerete nélkül önmagában a fegyelmi vétség delictumát meg nem állapíthatja. Ezenkívül figyelembe vette ez a biróság. hogy Hegedűs Dénes 33 év óta ügyvéd s az ügyvédi kamarának is tagja, továbbá hogy az ügyvédi rendtartás 68. §-ának b) pontja értelmében az az ügyvéd fegyelmi vétséget követ el, a ki magaviselete által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérti és ez által tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik, már pedig az iratok között semmi nyoma nincs annak, hogy az ügyvédi kamara előtt nevezett magaviseletét illetőleg valamelyes panasz merült volna fel, vagy eljárás lett volna folyamatban ; figyelembe vette továbbá a biróság. hogy Hegedűs Dénes községi és vármegyei képviselőtestületi tag és hogy ellene vád nem is emeltetett, hanem a fegyelmi eljárás megindítását maga kérte, végre hogy az egvházmegyei ügyész sem tartotta szükségesnek, hogy az V. t.-cz. 61. §-a értelmében a közérdek szempontjából a vád képviseletét átvegye. Ily körülmények között, az egyházkerületi biróság fennt jelzett fegyelmi tanácsának Ítélete szerint Hegedűs Dénes magaviselete erkölcsi tekintetben nem eshetik annyira kifogás alá, hogy őt az I. t.-cz. 30. |-ában és a 121. §. e) pontjában meghatározott erkölcsi kellék