Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1907-1909.

109. október 16.

I 1909 qktóber 19-én. — 96. 101 Kecskeméti egyházmegye. A kecskeméti egyházmegye a legújabban kezdett csak figyelemmel lenni a missiói munkára s legelső mozdulatával is alkotott. Úgy érezzük magunkat az új munkatárs megjelenésekor, mintha egy erőteljes ifjú lépett volna közénk, ki szavak helyett tettekkel beszél. Első fellépésében rámutat a nagy munkamezőre, hol sok ezer lélek eped el a szomjúságtól, rámutat az elszéledt, pásztor nélkül való nyájra, melynek egyes csoportjain 50—60 református tanköteles gyermek él, templom, iskola s vallásoktatás nélkül, íme — úgymond — az aratásra való gabona sok és az arató kevés. Állítsak hát be az aratókat, áldozzon erre minden jobb módú gyülekezet a saját hatáskörében, de áldoz maga az egyházmegye is s szervez egy utazó-lelkész állást, hogy legyen egy apostola, ki heteket, hónapokat tölt egy-egy szórványban, ki ismeri, hogy mire képesek, főleg, hogy «micsoda lélek lakik bennük.» Ez állásnak fentartási költségére pedig megszavaz 1000 koronát kérvén egyházkerületünk útján az Egyetemes Konventet, hogy a maga részéről is járuljon hozzá évi 1000 koronával ez állás fentartásához. Nagy figyelemre méltó e mellett ez egyházmegyének azon felhívása is, melyet a nagyobb szórványokkal bíró gyülekezetekhez intéz, hogy t. i. az államsegélylyel felállítandó segédlelkészi állások létesítését vegyék igénybe, mely állások betöltőinek a gyülekezeti lelkészszel együtt éppen a szórványok gondozása képezné legfőbb feladatát. (Követendő példa erre, mint értesültünk Pacsér-Zombor.) Külső-somogyi egyházmegye. A külső-somogyi egyházmegye eddig még nem tartotta szükségesnek a missiói bizottság megalakítását, ezért itt formaszerű missiói jelentést nem kapunk. Tekintettel azonban az alább említendő dombovári egyesült missiói egyházra, valamint a siófoki híveknek ez évben megindult jelentős mozgalmára, itt is meg fog alakulni a missiói bizottság.