Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1907-1909.

1908. október 24.

258 1908 október 27-én. — e. b. ü. 3. 1 5. IV. A lelkészek kötelességei és jogai. 1. A lelkészek kötelességeit az evangelium és az egyházi törvény (I. t.-cz. 143—145. §.) írja elő. E kötelességeket a budapesti lelkészek első sorban parochialis köreikben teljesítik. Kívánatos azonban, hogy mint egy egyházközség lelkészei, időnkint más paroehiális körben is prédikáljanak s a belső missziói munkák végzésében, a melyeket kerületekre szétszaggatni nem lehet, egymást támogassák. 2. A lelkészek közt rangkülönbség nincs. Mindnyájan egyformán hivatva vannak a keresztyén építő munka vezetésére paroehiális köreikben s a gondnokokkal együtt a gyülekezeti élet irányítására. Hogy azonban e mellett az egyháztanács lelkész-elnöke paroehiális körének kezelésén kívül az egyházközségnek, mely közös intézményeire ügyel fel, azt az egyháztanács állapítja meg. 3. A paroehiális tanács ülésein a lelkész-elnök az illető kör lelkésze. Minden paroehiális kör lelkésze, söt a kőbányai és zuglói parochialis kör vezetésére kiküldött hitoktató is anyakönyveket vezet. A német ref. leányegvház anyakönyvi adatai a leányegyházzal az 1900. évben kötött és megerősített megállapodás szerint továbbra is a kálvintéri anyakönyvekbe írandók. Hasonlókép a kálvintéri anyakönyvekbe vezetendők a skót misszió lelkészei által végzett egyházi ténykedésekről szóló adatok. 4. Addig, a míg a 2. szakasz b) pontjában jelzett változás bekövetkezik a IV—V—IX. kerületi és VIII. kerületi lelkészek hivalalai együtt maradnak, az anyakönyvek egységesen vezettetnek s az ott befolyó palástdíjak fele részben az egyik, fele részben a másik lelkészt illetik. 5. Az egyháztanács egyházi elnöke — világi elnöktársával egyetértőleg — intézkedik a helyettesítések tekintetében abban az esetben, ha valamelyik lelkésztársa betegség vagy távollét miatt, teendőit nem végezheti. 6. A hat napon túl terjedő távozás esetére a zsinati törvény I. t.-cz. 143. §-a rendelkezvén, ennek kiegészítéséül a fővárosi viszonyokból folyólag kimondatik. hogy szabadságidő czimén egyik rendes lelkész sem vehet igénybe többet hat hétnél, akár egyhuzamban, akár részletekben