Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1907-1909.
1908. október 24.
182 1908 október 28-án. — 101). V. A gimnáziumokat érdeklő ügyek. 1. A múlt évi egyházkerületi közgyűlés a budapesti, halasi, kecskeméti és nagykőrösi főgimnáziumok tanári testületeit bízta meg azzal, hogy a nekik kiosztott szakcsoportokból a gyakorlatilag legjobban bevált tankönyveknek jegyzékét állítsák össze és terjesszék azt be a középiskolai szakosztály útján a f. é. őszi közgyűlés elé approbáczióra. E megbízásnak mindegyik tanári testület eleget tett és az általuk egybeállított jegyzékek — a többi tanári testületeknek és az előadónak javaslatai alapján a szakosztály által azokon eszközölt pótlásokkal együtt — jóváhagyás végett bemutattatnak és javasoltatik, hogy az egyházkerület által ily módon approbált tankönyvek használata az egyházkerület fennhatósága alatt lévő gimnáziumokra nézve kötelezőnek mondassék ki és a tanári testületek csak az ezen jegyzékben bennfoglalt könyvekből állíthassák össze — a helyi igazgatótanácsok jóváhagyása mellett — az iskolájukban használandó tankönyvek jegyzékét. Önként értetődik, hogy ezen jegyzékek az egyes tanári testületek indokolt felterjesztésére, vagy a szerzők és kiadók kérelmére az egyházkerületi közgyűlés által — a középiskolai szakosztály javaslatára — évről-évre ki fog igazíttatni. Minden öt évben pedig — s így legközelebb 1913-ban — hivatalból revideálandó. 2. Tankó Béla, szászvárosi vallástanár «Egyháztörténelmi olvasmányok» cz. három kötélből álló tankönyveit azon kéréssel terjesztette be az Országos ref. Tanáregyesület, mint kiadó, a püspöki hivatalhoz, hogy ezen könyvek az őszi közgyűlésen a kerület által engedélyezett tankönyvek jegyzékébe vétessenek fel. A püspöki hivatal a budapesti, kecskeméti és halasi vallástanároknak adta ki ezen könyveket azon utasítással, hogy azokat megbírálván, bírálataikat a középiskolai szakosztály előadójához küldjék be. A budapesti vallástanár (Csűrös István úr) szerint e könyvek nagy gonddal, sok szakértelemmel vannak összeállítva, oly szemelvényekkel ékeskednek, a melyeket nemcsak a tanulók, hanem a vallástanárok is csak nehezen, sok utánjárással találhatnának meg; valósággal nagy hézagot pótolnak, reálisabb történet tanításra segítik a tanárokat, sok botorkálástól megóvják a tanulót. Ezen igen ked-