Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1907-1909.

1907. júmius 19. 20. 21.

7,907 június 19. — 10. 13 tanácsbiránk — nem várt halálában. Tetszett az isteni szent akaratnak elvenni egyetemes egyházunk egyik támaszát, törvényhozásunk egyik bölcs vezérlő szellemét. Mikor zsinatunk utolsó ülésén utolsó beszédét mondotta, s már be is fejezte, mintegy ihlettől megragadtatva ismét felkelt, s egy intő szót mondott Ámenül: nem gondoltuk, hogy ez a szó az ő hattyúéneke volt. De ez a hattyúének az ő végrendelete; ne feledjük el! Kerületünk nevében elnökségünk fejezte ki fájdalmas részvétét: melyre a legmélyebben sújtott gyászoló, az itt bemutatott írásban foglalta köszönetét. h) Rétyi Antos János is, kerületi közgyűlésünknek köztisztelettel környezett Nesztora, a kecskeméti Egyházmegye gondnoka is megadta hív lelkét hív teremtőjének. Hazája védelmében egykor, később egyháza építésében és a könyörület munkáinak teljesítésében fáradni nem akaró kezei a mult év őszén lehanyatlottak az esztendők terhe alatt. Sok templom, sok oskola, sok szegény szív táblájára fel van jegyezve neve és az ő méltó hitveséé. írjuk fel mi is emlékkönyveinkbe! i) Ugyancsak a kecskeméti egyházmegyének s ezzel együtt kerületünknek is másik vesztesége Szeless József tanácsbíró, és k) a pesti egyházmegyével együtt kerületünknek is dr. Freysinger Lajos, amott tanácsbíró, s nekünk mint aljegyző társunk a szolgálatban. Kötelességemnek tartottam mindkettő családjának Egyházkerületünk nevében részvétünket megjelenteni. Tisztelt közgyűlés! Volt örvendetes részünk ünnepekben és volt fájdalmas részünk gyászban és veszteségekben is. De volt munkában is! 1904 november hó 10-ikén megnyílt és 1907 márczius 14-ikén befejezett Il-ik budapesti országos zsinatunk LXIV. ülésben. megalkotta Egyházi törvénykönyvünket, melyek minden Gyülekezeteinknek s hivatalosainknak idejében megküldettek, s most közkézen forognak.