Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1906.

1906. szeptember 21.

i9(Mi szeptember 24-én. — 89. 111 csak a neve missiói egyház, ezek eddigelé csak kivételesen kegyelemből részesültek két ízben missiói segélyben, a mult évben már részükre semminemű miss. segély nem utalványoz tátott, miért is a helyett, hogy előre haladnának, évről-évre hanyatlani fognak.» így kezdi az egyházmegye panaszkodását, melyhez egy kérvényt is benyújt az iránt, hogy a hatvani missió anyásítás alkalmával felszabadult s akkor az alsóbaranya-bácsi egyházmegyében alakuló egyházak segítésére átengedett 600 K missiói segély adassék vissza a pesti egyházmegyének. Bár teljesen méltányoljuk a fönti panaszokat s kérelmet. még sem tartanok helyesnek, ha a segélyek kiosztásánál egyházmegyei tekintetek játszanának szerepet. Az a 600 K akkor nem az alsóbaranya-bácsi egyházmegyének, mint ilyennek, hanem az akkor alakult maradéki egyháznak adatott, s mint az illető helyen megemlékeztünk róla, arra ott most is csak olyan égető szükség van, mint akkor. Kétségkívül égető szükség van rá a rákosszentmihályi, rákosligeti s csillaghegyi gyülekezetekben is, de azért egy másik gyülekezetet sem tehetünk tönkre. Ezen gyülekezetekről különben semmiféle jelentést nem kaptunk. Az erzsébetfalvi lelkész Soroksáron hittant tanít, a hatvani lelkész a szórványokban ugyanezt végzi s néha istentiszteletet tart, a liévizgyörki lelkész nemkülönben. Örkényben Páloczy Horváth István úr áldozatkészsége s a lelkész úr ügybuzgalma egy kissé élénkebb missiói életet eredményeztek. A pesti egyházmegye missiói bizottságának jelentése különben oly szűkszavú, hogy az ott folyó munkáról tiszta képet az idén nem alkothatunk. Vértesaljai missió. Eltekintve a horvát-szlavonországi nagyarányú, úgy intensive, mint extensive fejlődő missiói élettől, elismeréssel kell kiemelnünk, hogy az egyházmegyében van legjobb állapotban a missió ügye. Itt régi anyaegyházak rendes lelkészei buzgólkodnak egyházuk szórványainak gondozásában. Némelyiknek utazási költsége is megtéríttetik ugyan, de a kik nem kapnak uti átalányt sem, azok sem panasz-