Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1905.
1905. május 3.
Í905 május 3-án. — 9 a földbirtoknak csupán tiszta jövedelme számíttatik" — kétségtelenül megállapítható, hogy bár a törvény nem zárta is ki lehetőségét annak, hogy a tanítói fizetés egy részét földbirtok jövedelme képezhesse, de mert ezen járulékok a tanító okmány szerű leg megállapított és nyugdíj intézeti jogviszonya szempontjából is irányadó összfizetésének ép olyan hullámzás alá nem eshető részét kell hogy képezzék, mint a készpénzbeli járulék gondoskodott egyfelől arról, hogy a fizetésbe a földbirtoknak csupán tiszta jövedelme számíttassék és megállapította másfelől nagyon helyesen azt is, hogy ennek mérve önkényüleg meg nem változtatható. Ugyanezen elvnek szerez azután teljes erélylyel érvényt az 1893. évi XXVI. t.-cz. 10. §-a, a midőn elrendeli, hogy «a tanítói fizetések eddig megállapított az iskolafentartók által saját anyagi forrásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkítatlanul kiszolgáltatandó. Kétségtelenül következik tehát a mondottakból, hogy a tanítói javadalmi földekre kivetett vízszabályozási járulékok viselése körül felmerült vitás kérdéseknél a fent megjelelt törvényrendelkezések nemcsak figyelmen kívül nem hagyhatók, de egyenesen szem előtt tartandók. s hogy azoknak helyes értelmezése szerint ezen költségek a tanító szabályszerűleg megállapított javadalmát néni csökkenthetik ! A vitás kérdés eldöntésénél ekkép a megállapítva levő tanítói javadalom az irányadó, mert a leszállítás tilalmával szemben a tanítónak többletre való igényjogosultsága biztosítva nincs. Vagyis, ha a vízszabályozás folytán a tanítók javadalmát képező földek hozadéka oly mérvű többletet ér el, hogy az eredetileg megállapított tanítói fizetés mennyisége a jelzett költségeken felül is érintetlenül marad: a föld tulajdonosát viszkereseti jog illeti meg ezen költségek erejéig. Jóllehet a mondottakban a felmerülő vitás kérdések eldöntéséhez kellő támpontot nyújtottam az e czimen felmerülő igénykereseteknek lehetőleg elejét veendő, arra bátorkodom a főtiszt, hatóságot tiszteletteljesen felkérni, méltóztassék saját nagybecsű hatáskörében is odahatni.