Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1904.

1904. október 1.

14 1!M)', október l én. — I I. zatnak egyetlen egy fogyatkozása van csupán: befeje­zéséből kimaradt, iktassuk be mi ezt a szót: hittem és azért szólottam. — A közgyűlés e lemondást nem fo­gadta el, s küldöttség által kérte fel lemondásának vissza­vételére. — Mi lett az eredménye e kiküldetésnek: jegyzőkönyv nem szól róla, de reméljük, hogy a válasz egy másik bibliai szó lesz: szükség nékem megmarad­nom tiközöttetek... és akkor a nap, mely felhők között emelkedett fel, egy szép szeptemberi alkonyatban tovább fogja hinteni sugarait a jól ismert mezőkön. Külső-Somogy jelentése egy örvendetes üdvözlő szóval kezdődik. Üdvözli gondnokát, dr. Vécsey Tamás urat, jogtanán működésének 40-ik esztendejében. Midőn ez üdvözlő szó idáig eljut: tannak hangjai e teremből is visszapattannak)', s kerületünk is, közgyűlése szavá­val üdvözli ez alkalomból főjegyzőjét. — 40 esztendőt engedett az Örökkévaló az ő legnagyobb szolgáinak, Mózesnek, Dávidnak, Salamonnak a maga szolgálatá­ban: hozzánk kegyelmesebb; soknak mai szolgái közül még többet ád; — engedi remélnünk, cselekedje is, méltóztassa is hív szolgáját anyaszentegyháza építésé­ben továbbra is a reá bízott munkának elvégzésére, és e végre adjon neki nem több bölcseséget, nem több buzgóságot, nem több szeretetet: csak azt tartsa meg, a mi nála vagyon, hogy senki az ő koronáját el ne vegyel Külső-Somogy ezen örvendetes jelenségének nyo­mában kél az árnyék: veszteségének, és egyszersmind egyházkerületünk veszteségének árnyéka, Bocsor Lajos elköltözött közülünk, reánk hagyván hív és munkás életének emlékezetét. De hagyott mást is! Hagyott, mert nevelt, Isten szolgálatára, két derék fiűt, nem eléged­vén meg azzal, hogy az Örökkévaló kövekből is támaszt­hat Ábrahámnak fiakat. Én tudom, hogy támaszthat. — De mégis fáj látnom, ha az Ábrahám fiai kövekké lesz­nek, már akár gránitkövek, akár márványkövek, akár jáspiskövek, akár kárbunkuluskövek, akár oszlopok, akár

Next

/
Thumbnails
Contents