Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1904.

1904. október 1.

1904 október 3-án. — i?i. 205 vizsgázván, és letevén az alapvizsgálatot, az 1905/1006. iskolai évben a III. és IV. évet végezhessék el. A tanári kar, bár tanulmányi szabályzatunk az ily nagymértékű beszámítást nem teszi lehetővé, tekintettel a kérvényezők érett korára, végzett tanulmányaira és arra a tiszteletreméltó elhatározásra, a mely pályaválasztásukban megnyilatkozik, méltányolja a kérelmeket s pártolólag terjeszti a választmány elé, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy Dr. Hetessy Kálmán kérelmét csak olyan módosítással tartja teljesíthetőnek, hogy az 1904/1905. tanév első felében kollokváljon és tegyen vizsgálatot az I. és II. év tantárgyaiból s csak ezeknek teljesítése után tehessen alapvizsgálatot és léphessen fel annak sikerülése esetén a tanév második felében a III. évfolyamra. Ha a kérelmek teljesítetnének, akkor az intézet összes növendékeinek száma 77 lenne, a kik közül IV. éves 16, III. éves 20. II. éves 22, I. éves 19. A választmány a felvételeket tudomásul veszi; az évbeszámításokat pedig Darányi Mihálynak, dr. Hetessy Kálmánnak, Kovács János Istvánnak és Polgár Jánosnak, a tanári kar által véleményezett módon, szótöbbséggel megengedi. 2. Igazgató bejelenti, hogy a thelogiai választmánynak, a mult tanév végén tartott üléséből nyert megbízatás alapján tárgyalásokat folytatott püspök úrral a konviktusi segélyezések módját és arányát illetőleg, főleg abból a szempontból, hogy nem lehetne-e intézetünk jótéteményes növendékeinek kosztozását teljesen ingyenessé, vagy legalább is a segélyeket egyenlővé tenni? E tárgyalások azonban, a konviktusra fordítható összeg elégtelensége miatt eredményre nem vezettek, minek folytán a tanári kar a convictusi segélyeket az eddig gyakorlatban volt kategóriák szerint volt kénytelen javaslatba hozni, annyival is inkább, mivel a konviktusi szabályzatnak ide vonatkozó pontjai az egyházkerületi gyűlés által eddig még nem módosíttattak. Püspök úr azon kívánságát, hogy a konviktusi segélyek senkinek, semmi czímen pénzben ki ne adassanak, a tanári kar teljesen méltányolja és a választmány elfogadására ajánlja; de mégis azzal a hozzáadással, hogy a Budapesten. szüleiknél lakó, szegény sorsú és jó előmeneteli!