Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1904.
1904. március 19.
J9tí /i márczius 19-én. — 9. 21 Arról nem beszélek, hogy a mi püspökünk édes anyanyelvünkre művészileg fordítá Lucanustól a polgárháború eposzát, hogy ebből is tanulja a magyar ifjúság csodálni, tisztelni az erényhőst. a Cato jellemét. Püspökünknek köszönhetjük, hogy van magyaros versformában csengő szép Homerosimk. oly bájos, zengzetes nyelven, mely egyszerre zenei és festői hatás varázsával gyönyörködtet, mintha maga Homeros írt volna magyarul. Kinek nem tetszett a «Gyalogösvény», kinek ízlésével nem találkozott a «Szederindák», Baksay Sándornak szebbnél-szebb elbeszélései? A költészet múzsáját tette népünkre figyelmessé. Tiszta alföldi erős levegőben, művészi formában domborítá ki népünk természetét s romlatlan kedélyét, eredeti észjárását. Mindezeket az irodalmi érdemeket méltányolta a KisfaludvTársaság és a M. T. Akadémia. Most csak arról beszélek, a mi egyházunk belügye. Negyvenkét éve, hogy Baksay Sándor egyik legszerényebb, de legkiválóbb tagja az ev. ref. lelkészi karnak. Előbb tanár, majd 1862 óta eklézsiás pap, 1878 óta solti esperes. Hevülettel és ihlettséggel készülnek megható szép predikácziói és áhítatos imádságai. Azokat lebilincselő ékesszólással, ezeket igazi bensőséggel adja elő, a figyelmes hívek seregének lelki épülésére. Egyházi irodalmunk egyik eredeti gazdagítója, a ki szívén hordja, hogy az embernek nemcsak anyagi, hanem valláserkölcsi czélokért is kell fáradni, íelkesedni, eszményi szent czélokért is kell áldozni. A kerület tudja, hogy püspökében a bibliaismeret, a klasszikai műveltség s a költői lélek teljes harmóniában működik. De azt is tudja a kerület, hogy püspöke nemcsak költő, szónok és jó lelkész, hanem ennél még több: puritán, határozott, szilárd jellemű, vasakaratú, lankadatlan kitartású férfi, Krisztustól áthatott lelkülettel. apostoli élőhittel, reformátori bátor világos látással,
