Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1904.

1904. március 20.

39 Az az egyházmegye, mely több mint egy negyedszázadon át volt szerencsés bölcs kormányzásának, mindenre — a legapróbb részletekig kiterjedő — atyai gondosságának, apostoli kegyességének, mindig igazságos — bár ha kellett, a birói szigort is éreztető — áldásos működésének javait, édes gyümölcsét élvezhetni. Hogv ez így van, erről igaz tanúbizonyságot tesznek az egyházmegye annalesei, s az ezekben megörökített intézkedéseket, végzéseket és Ítéleteket majdnem mindig jóváhagyott egyházkerületi és konventi határozatok egész hosszú sorozata. Engedje a Kegyelem Istene, hogy Főtiszteletű Püspök úr, a mai naptól fogva gondjaira bizott egyházkerületünknek, s így közvetve egész anyaszentegyházunknak szellemi és anyagi ügyeit, immár terjedelmesebb hatáskörben, és az eddigieknél nem kevesebb eredményt biztosító erélytyel, kitartással és bölcsességgel vezethesse, kormányozhassa — ad multos annos! Püspök úr válasza: Családom tagjait szemlélem három testület alakjában hozzám járulni köszöntő szavával, mind háromnak, három különböző minőségben, — mint esperes, mint lelkipásztor, mint község polgára, — szolgája, s mint ilyen, kimerítő válaszra és köszönetre vagyok kötelezve, a mit mostani helyzetünk és az idő rövidsége tilt teljesíteni. Most csak azt köszönöm meg, hogy az én híveim, barátaim, szolgatársaim, az én egész házam népe felkerestek; köszönöm, hogy ily nagy számmal kerestek fel, és önként kerestek fel. Köszönöm, hogy ezen önkéntes látogatással bizonyságot tettek mellettem, hogy közöttök való szolgálatom, valamint nekem nem volt terhes, úgy nekik sem volt kellemetlen, haszonnélküli vagy káros; hogy minket egymáshoz nem a törvény, hanem a szeretet kapcsolt. Ezt a bizon}

rságtételt köszönöm meg s kérem,