Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1904.
1904. március 19.
J9tí /i márczius 19-én. — 9. 13 papság és szent legyen a nép». Idegenek a kettős elnökséget alig értik meg, keresik és kutatják, hogy ezen nehézkes intézmény zavartalanul miként működhetik. A kik ezt keresik, azok nem ismerik a protestáns hitbuzgóságot és kötelesség érzetet, a mely nem a személyeket, de mindig a dolgokat, a czélokat tartja szem előtt, és mindig azt tekinti, hogy kinek szolgálatában állunk mindannyian. A kettős elnökséget e kerületben ez időszerint a főtiszteletű úrral én vagyok hivatva megosztani. Én a főtiszteletű úrnak régi, — nagyon régi, — tisztelője vagyok. Mint ilyen nyújtom Önnek testvéri jobbomat. Becsüljük és szeressük egymást mint testvérekhez illik, s a mily hiven szolgáljuk szentegyházunk ügyeit, azonképen áldjon meg bennünket az Isten. Püspök úr ezen üdvözlő szavakra következőleg válaszolt: Nagyméltóságú Elnökség, főtiszteletű közgyűlés! «A nagyméltóságú és főtiszteletű közgyűlés felhívásának engedelmeskedve jelentem meg, hogy magamat és szolgálatomat egyházkerületünk további rendelkezése alá bocsássam. Méltóztassanak megengedni, hogy mindenekelőtt megköszönjem azt a kedvező fogadtatást. melyet örvendetes előjelnek tekintek arra nézve, hogy szolgálatom az abban tanúsított hűség mértékének megfelelő méltánylással fog viszonoztatni; továbbá kegyesen tudomásul venni azon nyilatkozatomat, hogy én ezt a szolgálatot, Egyházkerületünk püspöki hivatalát, melyre elhivattam, Isten segedelmében és Nagyméltóságtok segítségében vetett bizodalommal elfogadom, s e czélból kérem, hogy hivatalomba való beiktatásomat a már kitűzött, s előttem is tudvalevő időben foganatosítani méltóztassék; addig is pedig, míg ennek véghezmenetele után, elnöki székemet elfoglalnám, kegyesen megengedni, hogy mint a közgyűlésnek egyébként is alkotó tagja a tanácskozásokban részt vehessek, magamat előlegesen is a közgyűlés munkás sze-
