Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1903.

1903. május 6. 7.

52 1903 május 7-én. — 26'. azért nem. mivel ezen javaslatot a konvent is csak általánosságban fogadta még el. A kecskeméti egyházmegye a 250. §. ily módosítását hozza javaslatba: «mindazon szerrezett egyházak, hol a hívek egyházi és iskolai terheket viselnek, lelkészválasztusi joggal bírnak». A 252. §-t pedig kihagyatni kívánja a tervezetből. Alsóbaranya csupán egy rövid észrevételre, illetőleg beszúrásra szorítkozik, a mennyiben a 252. §. ezen szavait: «a missiói lelkész kinevezését» megtoldani kívánja ezzel: az illető esperes meghallgatása mellett a püspök gyakorolja; mely pótlás igen természetesnek látszik s elfogadható. Felsőbaranya már elvi szempontból tárgyalja e nagyfontosságú kérdést, s az egész fejezetre vonatkozólag alapelvül kimondandónak tartja, hogy a missiói lelkészek csak úgy tekinthetők rendes lelkészekül, ha a gyülekezet választja őket. A gyülekezetnek pedig legyen meg választói joga mindenkor, ha a hivek a megállapítandó egységes adókulcs maximumával, mint egyházi adóval terhelik magukat, tekintet nélkül a bárhonnan jövő segély nagyságára. A jelenlegi missziói egyházak lelkészei, kik kinevezés folytán nyerték el állásukat, kivételképen rendes lelkészekül tekintetnek, ha lelkészi oklevéllel 3 évvel visszamenőleg birtak e törvény életbe léptetése előtt. Bizottságunk, tekintve azon nagyfontosságú ref. felekezeti s ebből folyólag magyar nemzetiségi érdekeket, melyeket misszióügyünk eddig szolgált s a jövőben is szolgálni hivatva van: azon véleményben van. hogy missziói egyházaink s az azokban alkalmazott vagy alkalmazandó lelkészeink nem csupán anyagilag gyámolítandók, hanem terheik és kötelességeik megfelelő jogokkal is felruházandók. ezáltal is magyar ref. egyházunk testéhez minél szorosabb kötelékkel kapcsoltassanak. Ezt a czélt helyesen igyekszik szol