Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1903.

1903. október 24.

1903 október 21-én. — e. b. ü. 12. 327 okmányok alapján, csakis a használatuk alá bocsátott földek egyenes adójának, nem pedig az előre nem látott ármentesítési költségeknek viselésére is kötelezték magukat ; a m. kir. belügyminister 1891. évi 1525. sz. alatt, teljesen analóg esetben hozott határozata világosan kimondja, hogy a vízszabályozási járulékok, melyek dologi terhet képeznek, a telek tulajdonosa vagy a birtokos által viselendők. A vízjogi törvény 1885. évi 23. törv.ezikk 121. §-ából pedig világosan következik, hogy az a birtokos elnevezés alatt nem a birlalót, hanem a földtulajdonost érti. A belügyminiszteri határozatban hivatkozott kúriai döntvény szerint is a közterhek alatt a vízszabályozási költségek nem érthetők. Ezen okokból az elsőfokú ítéletet feloldani, a czeglédi ev. ref. tanítókat, mint csupán haszonélvezőket, birlalókat, a rájuk kirótt költségek alól felmenteni, ellenben a czeglédi egyházat, mint telekkönyvi tulajdonost azok megfizetésére kötelezni kellett. 12. A dunamelléki ev. ref. egyházkerület közigazgatási bírósága, mint felebbviteli bíróság, a kiskunhalasi ref. egyháznak <>000 korona váltótartozása tárgyában a kecskeméti ref. egyházmegyei közigazgatási bíróság időszaki tanácsa által f. évi junius 15-ik napján 5. sz. a. hozott ítéletét, a nevezett egyház tanácsa részéről bejelentett s Írásban is indokolt felebbezése folytán felülvizsgálván, következőleg itélt: Az egyházmegyei bíróság Ítélete azzal a módosítással hagyatik helyben, hogy a halasi ref. egyház, a kétségtelenül őt terhelő 6000 korona és járulékaiból álló tartozásának, a mennyiben ez iránt a hitelezővel megegyezésre juthat, nem a haladéktalan kifizetésére, hanem arra köteleztetik, hogy a jelzett összeg erejéig nyújtson mindaddig tartó biztosítékot, a míg