Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1903.

1903. május 6. 7.

1903 május 1-én. — "26. 37 kon a helyeken, a hol egy vagy két tanító van, ezeknek a tanításban rövid ideig való akadályoztatása esetén, a a lelkész a tanítót az iskolai tanításban helyettesíti.» A vallástanítást illetőleg Pest véleménye ez: «A vallástanítás a ref. elemi és ismétlő iskolákban a tanítóknál meghagyatik; a más jellegű iskolákba járó ref. növendékekvallásoktatásáról az egyházközség köteles gondoskodni.» — Vértesalja szerint visszaállítandó volna mostani törvényünk 129. §-a: «A lelkész ismétlő iskolások vallásos oktatásáról is gondoskodni köteles»; s ez megtoldandó az Antal Gáborféle szöveggel: «Ott, hof a ref. növendékek állami, községi vagy más felekezeti iskolába járnak, a lelkész köteles a növendékek vallásos oktatásának teljesítésére, hacsak az egyházközség külön hitoktatói állást nem szervez. »> E módosításokra nézve a bizottság a köznevelésről szóló rész tárgyalásánál teszi meg javaslatait. d) pont alatt a házasulok megesketésére, kihirdetésére vonatkozólag, Pest abban a véleményben van, hogy «a kik nálunk nem eszküsznek, nem hirdetendők; az egyházilag egybekeltek neveinek köztudomásra juttatása pedig és a gyülekezeti megoldás teljesen fölösleges.» — Vértesalja szerint a házasulok templomi hirdetése továbbra is fentartandó volna. — AB.: «a tanúsítványra a kivánt rávezetések feleslegeseké Pest szerint csak a sorszám vezetendő rá. Vértesalja az adatok rávezetését, avagy csak a tanúsítvány megőrzését is mellőzni kívánja. Ez utóbbi vértesaljai vélemény kivételével a többi módosítást és javaslatot a bizottság elfogadja. A d) pont utolsó sorát Vértesalja ekkép óhajtaná szövegeztetni: a lelkész oda működik, hogy egyházunkra «kedvező egyezség jöjjön létre s esetleg a káros egyesség megkötése mellőztessék; ha pedig ezt el nem érheti, ilyen esetben az egyházi esketést megtagadhatja*. Pest szerint is: «a ki kárunkra kötött egyességet, annak megáldására a lelkész nem kötelezhető». E véleményekhez a bizottság nem járul hozzá.