Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1902.

1902. október 18.

1902 október 23-án. — 69. 199 VI. Hatvani missio. A hatvani missiói egyházról ez alkalommal utolsó jelentésemet van szerencsém előterjeszteni, mert az egyház f. évi május 7-én 339 K 50 fill. alapjövedelemre lelkészi jövedelem kiegészítést nyervén, az anyaegyházak sorába lépett s rendes lelkészévé megválasztotta Tokay István volt missiói lelkészét. Ezen helvét és ág. evangélikusokból álló vegyes gyülekezetnek felvirágzása, melynek tagjai majdnem valamenynyien úgyszólván évről-évre el- és bevándorló egyének, fényes tanúbizonysága annak, hogy egyetértéssel, szeretettel és a lelki pásztori gondozás hú gyakorlásával csudákat lehet művelni. A hívek buzgóságának és érdeklődésének szembetűnő jele, hogy bár nagy részük vasárnap is lekötött vasúti alkalmazott, az isteni tiszteleteket állandóan nagy számmal látogatják és pedig nem csak az egyháztagok, hanem a róm. katholikusok is. Az isteni tiszteletben nagy segítségére voltak a lelkésznek a polgári iskolás gyermekek, a kik állandóan nagy számmal lévén jelen, a különböző vidékekről jött s bizonyára különbözőképen is éneklő hívek között az éneklés egyöntetűségét biztosították. Nem kisebb jele azonban a vallásos buzgóságnak az a körülmény, hogy az egyházi adó, mely nagyobb részben önkéntes megajánlásból áll, rendesen befolyik. A presbyterium t. i. csak azokra vetett adót, a kik önként vagy semmit, vagy anyagi viszonyaikhoz képest szembetűnően keveset ajánlottak. De szükség is van a hivek áldozatkészségére, mert a kevés lélekből álló kezdetleges egyháznak meglehetős nagy folyó kiadása mellett még nagy templomépítési adóssága is van, melyet évenként törlesztenie kell; sőt a templom befestése és javítása sem tűrhet már nagy halasztást, a mely czélból a lelkész elég szép sikerrel külön gyűjtést indított. Nem mulaszthatom el itt felemlíteni és köszönetemet kifejezni azon egyéneknek, kik bár erre kötelezve nem volnának, hozzá járultak a hatvani egyház terheinek könynyítéséhez. Ilyenek voltak Murczkó Adolf és özv. Sárkány Józsefné r. kath. vallású egyének, kik havonkénti rendes