Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1899-1901.

1900. október 20.

1900 október 25-én. - 114. 255 az összes viszonyokra a lelkészek, tanítók és hívekre nézve csak annyiban kötelezők, a mennyiben ezek a közöttük fennálló szerződés pontjaival, vagy eddigi rendes gyakorlatukkal nem ellenkeznek: ezen testvéri egyességben a két protestáns egyház tagjainak, valamint a lelkészeknek és tanítóknak kölcsönös jogai és kötelességei a fentirt négy viszonyra vonatkozólag, a következőleg szabályoztatnak: I. Rész. Önálló gyülekezetek. 1. §. Ha ugyanazon városban vagy községben, mindkét egyháznak külön önálló gyülekezete van s ezek lelkészei egymás helyett, a másik lelkész beleegyezése vagy akadályoztatása esetén végeznek valamely egyházi cselekményt. tartoznak az általuk teljesített cselekményről pontos anyakönyvi jegyzéket küldeni, a lefizetett hiványszerű, vagy felsőbb hatóság által megállapított stólával együtt, az illetékes lelkészi hivatalnak. Mindkét lelkész köteles igazolni, illetve meggyőződést szerezni, hogy a kézbesítések megtörténtek-e ? IV. Rész. Szerződéssel vagy hosszabb időn át tartó gyakorlattal megerősített módozatok mellett egyesült anyat'agy led11yegyházközségek. §. Ha az egyesült anya- vagy leány-egyházközségeknek kölcsönös szerződése van, annak érvénye tovább is fennáll; ha azonban irott szerződés bármi okból nem volna, az esetben a fennálló gyakorlat szerinti kölcsönös jogok és kötelezettségek irásba foglalandók. A mennyiben pedig a kölcsönös jogok szabályozására sem szerződés, sem megállapodottnak elfogadható joggyakorlat nincs, vagy ha van is, de némely jogviszonyok azok által szabályozva nincsenek, azon esetben és azon jogviszonyokra nézve ezen testvéri egyesség intézkedései az irányadók. Ezen egyesült egyházak egymás iránti viszonya azonban változást is szenvedhet, de mindenkor csak a felsőbb egyházmegyei és egyházkerületi hatóságok kölcsönös beleegyezésével a következő esetekben: a) ha az egyik egyház hivei annyira megerősödnek, hogy önálló anya- vagy leány egyházközséget alkothatnak: b) ha az egyik egyház hívei annyira meggyengülnek, hogy addigi testületi kötelezettségeiknek többé eleget nem tehetnek s ekkor a másikkal csatlakozási viszonyba lépnek.