Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1899-1901.

1900. október 20.

194 li)(H) október 2o-én. — 78. káról világos értesítést, vagy csak kivonatot sem adhatok. Elszórva látom: hol járt, kinek mit mondott; de egy jelentésben az év különböző időszakaiban jár s februárt áprilissal vagy augusztussal is összekeveri. Mentsége a sok panaszban van, s a maga és családja anyagi szükségeiben, örökös, de czélt nem érő segély kérései s csalódásai nehezítik. IV. Tiszakálniánfalvi missió. E missió, mely már nem Slavoniában. hanem a tulajdonképi Magyarország területén, Bács-Bodrog vármegye délkeleti sarkán fekszik s Tiszakálmánfalvától Titelig terjed, s 450 állandó, az ideiglenesen itt dolgozó tiszai munkásokkal együtt 500 lelket számlál. A központ, a missió góczpontja természetesen maga Tiszakálmánfalva, hol rendes templom, állandó iskola, lelkészlak s folytonos működés és egyházi élet van. A külső missió-kör többnyire bácskai, Feketehegyről és Pirosról ide telepedett magyarajku lakosokból áll s a szélen levő Titel lakóival mintegy másod-központot képez. A tiszakálmánfalvi híveket., kikkel a lelkész állandó érintkezésben van. példányképül állíthatja fel vallásosság tekintetében. A templom nem csak nagy ünnepeken, de közönséges vasárnapokon is. mindig látogatott, még a délutáni istentiszteleteken is. A lelkész, gyülekezésének összetartására mindent elkövetett, míg éveken keresztül ide juthatott. Alaposan megismerkedett minden családdal, templomban és templomon kívül serkentette őket vallásosságra s a hitélet ápolására. A téli estéken vallásos összejöveteleket tartott, gyakoroltak a rendes s még az ismeretlenebb énekeket is; felolvasásokat s eszmecseréket is tartottak vallásos kérdésekben. Ily összejövetelek iránt, különösen a mult évben nagy volt az érdeklődés s még a nem református látogatók is eljártak az estékre s meggyőződést szerezhettek az öszszejöveteleknek a vallásos élet fejlesztésére üdvös hatá-