Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1896-1898.
1896. október 17.
1896 október 11-én. — 11. 17' földön évezredekig, az időknek végéig! Isten tartsa s őrizze szeretett királyunkat emlékében örök időkre, testben még sok évekig, minél tovább s mivel a földi királyok élete rövidebbre van szabva az országok életént., rendeljen a gondviselés hozzá méltó, hozzá hasonló utódokat, uralkodókúl hazánknak, mindörökké! A lezajlott ezredéves ünnepek s azoknak még ma is tartó hatása mellett, a mult évi október 1-től máig számítandó egyházkerületi évnek legfontosabb s egyetemes egyházunkat mélyen érdeklő eseménye, az egyházpolitikai törvényeknek (melyek országos törvényeink sorában 1894. XXXI.,. XXXII. XXXIII. és 1895. XLH. és XLIH. számokkal jegyezvék) életbeléptetése. Reformált egyházunk csaknem egyhangúlag örömmel üdvözölte e törvényeket már alkotásuk korszakában s a felettük a törvényhozás mindkét házában folyt élénk viták alatt is. Örömmel a vallásszabadságnak valódi protestáns elvénél fogva s a vallás szabad gyakorlatának az eddiginél szélesebb kiterjesztésénél fogva is. E törvények, legalább jogilag, megszüntették a hazánkban még eddig fennállott uralkodó vallás és egi/ház fogalmát. Jogilag, mondom, mert mindennap megújulnak azok a jelenségek, melyek annak tényleg fennállását mutatják, vagy legalább arra törekszenek. Sőt mutatkoznak azok a jelenségek s törekvések is, melyek magoknak az egyházpolitikai törvé nyeknek is, alig szentesítve és életbe léptetve, már eltörlését, vagy módosítását — az úgynevezett revíziót sürgetik, követelik. De ne ijedjünk meg e törekvésektől, bármily hangosan s követelőn nyilatkoznak is. Új s kivált mélyreható intézmények mindig találkoznak heves ellentmondással, kivált azok részéről, akik általok jogaikat és hagyományaikat sértve érzik, vagy legalább képzelik. De a \izek a természet törvényei szerint nem folynak visszafelé. S a politikai ós társadalmi vívmányok — ha a köznek: az államnak és a társadalomnak javára szolgálnak s a kornak megfelelők, ha régi visszásságokat s igazságtalanságokat szüntetnek meg s rég érzett szükséget pótolnak, nem könnyen semmisíthetők meg és vissza nem szoríthatók a régi mederbe és elavult formákba. A reakczió A. Danamell. ey. ref. e. ker. jegyzőkönyve. 2